Mit tegyek, ha a barátnőm nem gondol a jövőre hosszabb távon és nem tudunk eleget félre tenni a fontos dolgokra?
Nagyon sokat tettem már érte, hogy átláthassa a pénzügyi filozófiámat. Alapvetően azt vallom, hogy a pénzt nem érzelmekkel, hanem logikával kell kezelni, ami alapvetően arra épül, hogy nem kell mindent megvenni, amit most megkívánunk, hanem a jövőre gondolva bizony amit kell, azt félre kell tenni (de nem a végletekig kell garasoskodni). Adtam a kezébe könyveket, a dologhoz sokkal jobban értő barátomat is megkértem, hogy beszélgessen vele, blogokat linkeltem neki, de nem érti meg, hogy a jövőre a jelenben kell félre tenni.
Ketten együtt 500 ezer forintot keresünk és úgy gondolom hogy ebből reális lenne, ha 300 ezret eltennénk és 200-ból élnénk és fizetnénk mindent.
Nem érti, hogy nekünk már bőven nem lesz olyan magas állami nyugdíjunk, mint a most nyugdíjba menőknek, ezért a nyugdíjunk 90%-a abból fog állni, amit mi tettünk félre magunknak évtizedek alatt.
Nem érti, hogy a gyerekeknek (mert szeretnénk kettőt-hármat-négyet) nem diákhitelt kellene felvenni 18 éves korukban, hanem kellene legyen fejenként mai értéken néhány millió forint rájuk, amiből a tanulásukat finanszírozhatnánk.
Nem érti, hogy nem akkor kellene majd autóra vagy házra/lakásra hitelt felvenni, amikor venni szeretnénk, hanem hosszú távon spórolhatunk azon pár milliót (vagy háznál tízmilliót), ha a banknak nem kamatot fizetünk, hanem zsebből fizethetünk mindent.
A kapcsolaton belül sem igazán hiszem, hogy hiányt szenvedne, havi szinten meglepem valamivel, ruhákra női szinten költ (tehát többet, mint én), az egészséges életmódra való étkezéshez és testedzéshez szükséges kiadásokkal sem spórolunk, így 200 ezerből elvileg kijöhetnénk és ezzel együtt évente 3,6 millió forintot (kamatot, hozamot nem hozzáadva) tehetnénk félre.
Kedves kérdező!
Szép, hogy gondolsz a jövőre, meg minden, de az erős túlzás, hogy te egyedül kitalálod, hogy hány év múlva mit fogtok lenni.
A hölgy nem is a feleséged. Mi lesz, ha mondjuk jövőre szakíttatok?Én tuti senkinek semmilyen közös pénzt nem adnék, amíg nem vagyunk hivatalosan is együtt.
12: Már 3 éve vagyunk együtt. Sosem volt az a kicsapongó fajta, a buliba járást már azelőtt abba hagyta, hogy megismerkedtünk. Sokszor mondja, hogy szeretne gyerekeket és szeretne majd valamikor egy szép házban lakni és egyszer a feleségem lenni. Én ennek csak az anyagi oldalával szeretném megismertetni.
Nem régen költöztünk össze és tértünk (térnénk) át közös kasszára. Szeretnénk 1-2 évig együtt élni, hogy biztosak legyünk abban, hogy ez évtizedekig is menne problémák nélkül.
11: A pénzügyi szektorban dolgozom, ahol a kollégáim többsége is olyan, ha pénzről van szó, mint én. Olyan párjuk és családjuk van, akikkel jól kijönnek ezen a téren (tehát nem egyedül számolgatnak), ezért sem tudtam egyiküktől sem tanácsot kérni (mert náluk rendben mennek a dolgok és nincs ilyen tapasztalatuk). Azt tapasztaltam, hogy a nők egy jó része (természetesen nem mindenki) szereti azokat a férfiakat, akik gondolnak a jövőre és nem csak, hogy sok pénzük van, de tudnak is bánni vele. Erről korábbról nekem is inkább pozitív tapasztalataim, mint negatívak vannak: A korábbi barátnőim is többnyire értékelték a hosszú távú, előre gondolkodó hozzáállásomat, ahogy a mostani barátnőm is részben, csak még a gyakorlatba nem sikerül átültetni a dolgot.
Részben egyetértek veled, részben nem.
Én nem értek azzal egyet, hogy 4 évig spóroljak autóra, ha nincs és szükségem van rá, inkább megveszem és esetleg fizetem a lízingdíjat a banknak. Főleg, ha gyerek sincs, vannak, akik szeretnék élvezni az életet, amíg lehet, mondjuk, amíg nincs gyerek, mert azután azért meg kell valamennyire húzni a nadrágszíjat.
Nézd Kérdező (#16) én még emléxem, amikor valaki anno a MANYUP-ba akart engem betoborozni, még a 90-es évek közepén... ő is nagyon tudományosan levezette, hogy mi mennyi hogyan és miért, röpködtek a grafikonok meg az excel-sheetek...
Szerencsére nem hallgattam rá, és nem léptem be a MANYUP-ba, mert tizenhét év távlatából kijelenthető, hogy kb mindenben tévedett.
Na, ezért aztán bárkit, aki azzal jön a gazdaságban, hogy "majd 20 év múlva" azt bizony harsányan kikacagom, pedig olvastam én ám már Matolcsyt is:)))
Nem évekig autóra spórolunk. A 4 millió túlzás volt, belátom. Legyen akkor egy 2 milliós autó. Ez akkor havi 35 ezer, egészen 5 éven keresztül. Mert annyiba kerül. Ezen nincs mit szépíteni.
Így képzeljétek el: Van 300 ezer forint, amit minden hónapban elteszünk. Ezt egyben kezeljük és csak a fejünkben van meghatározva, hogy ebből mi mire van elkülönítve.
Ebből tudom, hogy 80 ezer megy a gyerekekre, 20 autóra, 100 nyugdíjra, 100 házra. (Ezek csak példák, nem a konkrét részarányok.) Amikor valamire összegyűlt a pénz és elérkezett az idő, akkor a havi 20 autóra való pénz felszabadul valami másra. Közben változhat a bevétel is, vagy rájövünk, hogy valami másra is kell pénz (műtét, váratlan nagy kiadás, stb), de ez még egy ok, hogy tegyünk el.
Tehát a lényeg: A 300 ezret, amit érdemes lenne eltennünk, nem én szültem, hogy akkor most tegyük el a pénzünk 60%-át. Megnéztem, hogy mire mennyi kell és így jött ki nagyjából ez az összeg.
Így képzeljétek még el: Ha keresnénk még 100 ezerrel többet, akkor bizony 100 ezerrel többet költenénk. Mert akkor miért ne? Hiszen már mindenre elrakunk 300-at továbbra is, amire szükséges.
Vagy hogy még jobban érzékeltessem: Ha keresnénk 1 milliót, akkor 700 ezret nyugodtan elkölthetnénk belőle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!