Hogy beszéljem rá anyámat hogy ne kelljen mennem osztálykirándulásra?

Én sosem élveztem az osztálykirándulásokat, de az osztályból 2 barátnőm volt, akikkel együtt szenvedtünk rajtuk. Senki nem szólt hozzánk, nem is nagyon volt osztályközösség, de ha voltak este vicces játékok,vetélkedők, azon mindig jól éreztük magunkat. Ha van legalább 1 barátod az osztályból, én elmennék a helyedben(az együtt szenvedés is jó móka ám). Nálam így ment ez 17 éves koromig, idén 18 vagyok,elballagtam,s bár idén a rossz magaviselet miatt nem volt már utolsó osztálykirándulásunk, el nem hinnéd, de utolsó évre,hogy megváltoztam, nyíltabb lettem, kikupáltam magam kicsit és máshogy kezdtem el tekinteni az addig ismert emberekre(is); vannak olyanok az osztályomból, fiúk és lányok is, akik a 8 év után most jöttek rá hogy jófej vagyok, hiányoznak nekik a dolgaim, és közös programokat,bulikat szervezünk.

Szóval én azt tanácsolom hogy menj el, és próbálj meg pár emberrel kettesben beszélgetni, mert nálunk az volt a módi hogy az ilyen magukat 'menőnek' tartó emberek közösségben lenézően, felsőbbrendűen viselkedtek, ha viszont face to face beszélt velük az ember, akkor teljesen máshogy reagáltak és akár meg is láthatnák benned,hogy igenis kedves srác vagy.

Amúgy nem értem, az miért kifogás, hogy csak te nem mész...

Szerintem, ha megbeszéled anyukáddal, nem kéne kihagynod az egész hetet, elég lenne csak a kirándulást. Meg ofőddel is beszélhetnél, nálunk sose volt gond az igazolás, ha valaki nem akart jönni! :)

Osztálykirándulás elmulasztásához nem kell igazolás. Sokszor még a pénzt is vissza adják. Talán a te esetedben már nem, hisz későn szóltál.

De én a te helyedben mennék.

Attól hogy már 10x jártál ott még lehet jó. Lehetsz afféle idegenvezető, vagy hallhatsz valami újat is a helyről a tanárodtól.

Másrészt az osztálykirándulás, (főleg a többnapos) a barátkozásokról szól és csak aztán a tanulásról.

Nekem is volt sok olyan iskolatársam, akit utáltam. De kiránduláson teljesen más oldaláról ismertem meg. Így a következő évem már egész kellemes volt.

És életem legmókásabb emlékei is onnan vannak: A menő csaj nem mert elmenni egyedül a 20m-re lévő wc-re. Vagy amikor a nagyszájú pasi helyett én ütöttem le a pókot a sarokból.

Inni nem muszáj. Nem is kell velük foglalkozni. Biztosan lesznek mások is, akik nem akarnak majd piálni.

Sőt, az is lehet, hogy az egész vedelősdi csupán csak terv marad. Nem fog össze jönni.

Nekünk is így volt egyszer kiránduláson.

Össze dobtuk a pénzt és kiszöktünk a boltba. Viszont kevés lett a pia, mi meg sokan voltunk. Egy gyereknek sikerült csak lerészegednie, de ő rögtön utána el is aludt. Amit ittunk, afféle aperitívnek lett volna jó.