Ti nem utáljátok az olyan embereket, akikkel nem lehet vitatkozni?
hát mikor írtam, hogy legszívesebben leüvölteném, arra is az volt a válasz, hogy rá akarom magam erőltetni az emberekre, meg hogy ez rólam mond el mindent.
hát fogalmam sincs amúgy miért csinálja, kicsit másfajta ember mint mi :D azt akarja kifejetni, hogy nem érdekli a véleményem, de olyan vitákban, ahol egyértelműen igazam van. és nem is beoltom, csak megmondom, hogy vedd például x-t és y-t ők is testvérek és szeretik egymást. erre meg csak motyog vmit az orra alatt, meg nem figyel arrébb megy. és mindig ezt csinálja, vagyis ezt csinálta amíg még beszéltem vele.





azért mondtam,mert még tanulnod kell
ilyenkor nem kell megsértődni,faképnél hagyni az illetőt,had vegye észre magát....ha ottmaradsz és csak mondod mondod akkor az tényleg idegesítő
elkez bunkó lenni,pl befogja a fülét,szépen otthagyod,se szó se beszéd,aztán egyedül marad......





Nekem volt legjobb barátnőm csinálta mindig azt,hogy vagy mintha nem történt volna semmi előtte, írta,hogy 'beszélgetünk msn-en?'-->itt kiakadok általában,mert MIÉRT CSINÁL ÚGY,MINTHA NEM LENNE SEMMI BAJ?Főleg,hogy kibeszél másnak szóval,ez még ideg feszegetőbb.
A másik meg ha mondok neki valamit nem válaszol, sem szóban,sem virtuálban...
Inkább hagyom a francba az ilyet,nem mondja el,mi a baja neki is,csak én szajkózom,meg sem hallgatja...Akkor szarok rá:)










Húúúúú, de. Idegesítenek azok az emberek, akiknek nincs vitakultzúrájuk, és azt hisizk, hogy az ő véleményük univerzálisan jó és igaz mindig... és ha mást mondok, akkor lenéznek vagy kiröhögnek, még akkor is, ha én érvelek, ők meg beböfögnek vmit, aztán azt ismételgetik vagy azt, hogy "hülye vagy/túl fiatal vagy, majd megérted később" stb., de közben nem tudnák kifejteni a véleményüket...
(meg azt sem szeretem, amikor vkit annyira befolyásol a haverja, szülője, hogy bármi, amit ő mond, szent, és az úgy van, mert XY megmondta...)





Tapasztalatom szerint aki nem tud vitatkozni, az még nem nőtt ki a tinikorból.
A tini kor ugyanis arról szól, lázadás, aminek a fő témája, hogy az igazságért mindent.
Kijőve a tinikorból, legjobb esetben megtanulja az emberpalánta, akin még azért van nyesni való, hogy: az igazunkat oda lehet adni. Ehhez némi alázat szükséges, tisztelet, és az elengedés képessége.
És van ami egyszerűen nem veszekedés, sem vita tárgya a piti kategóriás volta miatt.
A veszekedés és a vitatkozás közt az a különbség még, hogy szerintem a veszekedés tipikusan csak a bántásról szól, és nem érvek csapnak össze, hanem a hangerő, és nem megoldás orientált. Csaponganak, és rég nem arról megy az egész, amin dűlőre kéne jutni.
A vitatkozás, és veszekedés skálája szerintem széles, mert hát belejátszik a temperamentum is. Van aki élvezi, ha üvöltözhet. Van aki megbeszélős fajta.
A vitatkozás ugye, legfőképp érvelésből áll, de akinek e tekintetben a palettája addig terjed, hogy "csak, mert én azt mondtam", nehéz lenne vele vitát folytatni. Abból valószínű veszekedés lesz. Ehhez két fél szükséges.
Aki tud vitatkozni, az attól még tud veszekedni is olykor, de aki nem tud vitatkozni, az általában csak veszekedni tud.
Így következésképp: azt tudod tenni, hogy rájuk hagyod.
Ez veszekedésprovokátoroknál kicsit nehézkes, főleg ha ilyennel él az ember. Ott nehéz ezt kikerülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!