Szemérmetlen, erkölcstelen, becstelen vagyok, de aki hülye szenvedjen, nem?

Egy éve kaptam egy munkahelyet, ahol megismerkedtem azzal a férfival, akire mindig is vártam. Számomra ő az ideális partner. Hibáival együtt el tudom fogadni, és tiszta szivből szeretni úgy ahogy van. Ez kölcsönös... A baj csak az, hogy házas... A házassága átlagos, heti 3 nap veszekedés, vagy teljes mértékű közöny, a többi 4 nap kb mintha élne két ember egymás mellett, semmiféle kapcsolat nélkül... volt olyan, hogy a nő két hétig annyit sem mondott neki, hogy menjen odébb...

A mi kapcsolatunk... szavakban kifejezhetetlen... Szeretjük egymást. 8 hónap alatt egyszer sem veszekedtünk, vitatkoztunk, egy hullámhosszon gondolkodunk, mindenben egyetértünk...

Ám sokszor padlóra kerülök... sajnálom erősen a feleségét... nem rossz nő, nincs gondom vele, sajnálom, hogy pont az ő férjét szeretem, de ha ő nem mutatta ki az érzelmeit(lehet nem is voltak neki?), s én megadom azt, amire a férje vágyik...

I'm totally confused....

Közös megegyezésük az lett, hogy elválnak, mert nincs értelme együtt maradni, de ez az állapot... stagnál...

Egy hónapja semmilyen testi kapcsolat nincs köztük, egy ágyban alszanak, egy asztalnál esznek, s ennyi... De valahogy egyikőjük sem hozza fel a válást...

Szerintetek szeretőből lesz valaha feleség?

Erős ez a mi kapcsolatunk, de erősebb mint egy 10 éve tartó kapcsolat? Ebből két és fél éve házasok... Sokszor mondta, hogy úgy érzi engem csal meg a feleségével...

Borzasztó lelkiismeret furdalásom van...

Várnék rá ha kell éveket is, de ami azután fog következni... Ettől félek... Le se xarjuk mit mond a társadalom rólunk, attól félek nehogy a felesége csináljon valami hülyeséget... Mindketten ettől félünk a legjobban...

A feleségével voltunk már kávézni is, féltékeny, amit észrevett az az, hogy nagyon erős érzelmi vonzalom van köztünk... A munkahelyen sokan azt hitték házasok vagyunk... Nem tudjuk már titkolni... Nem is akarjuk már titkolni...

A kérdésem mi is...? Lényegében csak annyi, hogy van-e esélyünk? Gyermekük nincs... Nekem van egy kislányom, elfogad vele együtt...

Vajon egy nő öngyilkos lenne valaha amiatt, mert a férje elhagyja?

Hasonló szituációkat ismertek? Mi lett a vége?