Szemérmetlen, erkölcstelen, becstelen vagyok, de aki hülye szenvedjen, nem?

Pendulumnak igaza van! Van egy barátnőm, aki a munkahelyén összejött egy gyerekes, nős férfival. Megtörtént az is, amire sok szerető hiába vár akár éveket is: a férfi elvált, és új életet kezdett a barátnőmmel.

Sajnos nem lett happy end, mivel őt is megcsalta, nem is olyan sokára, ezért ma már nincsenek együtt!

Én is leírom az esetünket, bár biztos le fognak pontozni, mert nem ugyanazt írom, mint az előzőek.

Az én férjem is nős volt, mikor megismerkedtünk. Egy évig tartott a "viszonyunk", mert el kellett adni a közös házat, ezalatt ha nem is nyíltan, de együtt voltunk. (Az anyjának, aki tudta, hogy rossz a házasságuk, bemutatott engem már 3 hónap után), és sokszor egész éjszaka velem volt mindenféle indok nélkül. Összességében azt mondhatom, már akkor is felvállalta a kapcsolatunkat, amennyire csak tudta.

Nem volt hitegetés, amint lett vevő a házra, elköltözött, s már úgy adták be a válást, adták el a házat is. 3 év házasság után vált, mi 10 éve vagyunk együtt, és mivel nem változott köztünk semmi, egy jó ideig még biztosan együtt is leszünk. Az idő eddig minket igazol.

Ezzel azt akarom mondani, van olyan, hogy ez jól sül el, de ennek azért vannak jelei. Nálunk pl. az, hogy a szülei előtt felvállalt, több barátjának is bemutatott, hogy vállalta az éjszakai együttlétet is, ami ugye egyértelművé tett otthon, hogy mi a helyzet. Mi ráadásul ismertük egymást korábban, így egy baráti kapcsolatra alapoztunk, nem elsősorban a rózsaszín ködre.

Szerintem alaposan gondold át, reálisan, tiszta fejjel, nálatok mi a helyzet. Van valami kitűzött időpont vagy esemény, amikor lépni akar? Ez egy reális cél, vagy csak kifogás, hogy miért ne kelljen megtennie? (Nekem ez az öngyilkosságosdi eléggé annak tűnik...) Esetleg volt már ilyen, és mégse történt semmi? Van bárki, aki előtt felvállal, ezzel jelét adva, hogy hosszabb távon tervez veled? Ha nem, akkor komolyan el kéne gondolkodni azon, van-e értelme folytatni...

Errol tudod mi jutott eszembe?

Miutan a baratnom ferje bevallotta, hogy viszonya van (nem szakitas celjabol vallott, csak akkor mar banta es rendbe akarta hozni a dolgokat, no meg szakitani akart a szeretovel, de felt, hogy akkor a sertett no kitalal), szoval akkor a baratnom irt a szeretonek, hogy nezesse meg magat, mert neki hpv-je van.

A szereto meg besokkolt, hogy megis neki mi baja lehetne, hiszen a pasi neki mondta, hogy nincs szex az asszonnyal mar vagy egy eve...

Hat persze... Csak heti 4-5 alkalommal. :-D

(Mellesleg szo sincs hpv-rol, csak egy ki fricska volt.)

Ez csak egy pelda. Arra akartam vele ravezetni, hogy nekem a ferj is jo baratom lett azota, tartottunk egy-ket nagy beszelgetest a temarol, tanacsot kertem tole, mert majdnem szereto lettem. O gyozott meg.

A lenyeg: kb mindfn nos pasi azt mondja, amit a szereto hallani akar (az asszony sarkany, nincs szex, se boldogsag, csak a gyerek/penz/haz tart ossze, meg kart tenne magaban, stb).

Esegyszeruen azert, mert haaz igazat mondana, akkor a szereto nem menne bele. Hat ennyi.

Es meg az is igaz lehet, hogy veled jol erzi magat, de valoszinuleg csak a kaland miatt, mert ez izgalmas, kotetlen, konnyu, csak a jo jut, szint visz az eletebe, nah meg bennuk van a birtoklasi vagy, a kakasszellem, ami evek ota elfolytva volt.

Altalaban a hazassag ilyenkor tenyleg hullamvolgyben van, de ha onnan kijut (barmikor megtortenhet), akkor a szeretobol egy hatalmas hiba lesz a ferj szemeben.

En nem lennek onszantambol hiba. De te tudod...

Hogy mi tegyel?

Szakits. Mondd, hogy szereted, vele akarsz elni, dd nem akarsz tobbe a tobbedik lenni. Jojjon hozzad, ha elvalt.

Ekkor kibujik a szog a zsakbok.

Ha elvalik tenyleg szeret, ha nem teszi meg, akkor meg mindig jol jartal, idot sporoltal es valamennyi buszkeseged is megmarad.

Azt mondjak, hogy a gyenge ferfinek szeretoje van, az erosnek csaladja. Ha igazan teged akar, el fog valni.

Egyebkent annyira tipikus, hogy otthon szar, nem beszelnek, nem szexelnek (legalabbis a szereto ezt tudja), a valosagban nem ilyen a helyzet, pusztan szorakozik egyet a masik fel.

Ha nem valik el rovid idon belul, ne pazarolj tobb idot ra.

Milyen igazatok van, bárcsak én is másokra hallgattam volna és nem a bőrömön tapasztaltam volna meg, hogy milyen naiv liba voltam.

Nekem még annyival is megalázóbb volt a szeretői státuszom, hogy a szex sem igazán ment közöttünk. Így utólag azt gondolom, hogy már akkor is lelkiismeret furdalás lehetett az asszonnyal szemben, ezért lankadt le olyan hamar.

Ne légy olyan buta mint én voltam. Mindent elhittem, pedig szerintem csak annyiról volt szó, hogy éppen akkor jelentem meg az életében, amikor hullámvölgyben voltak a gyerekek megszületése után, és unta otthon a banánt.

Azóta sem vált el persze, gondolom barátnőt is beújított, de én azért rendesen belevesztem ebbe a kapcsolatba. Most már tudom, hogy sosem szeretett, és becsapott végig.

Ne válj te is áldozattá. Lépj ki ebből a sehova nem vezető kapcsolatból (tudom mondani könnyű, de higyj nekem, keservesen megtanultam a leckét én is).

Már több előttem szóló leírta,és én osztom a véleményüket.hallgass azokra,akik már voltak szeretők.Én soha nem voltam, de megcsalt feleség igen.

Az, hogy én miért nem szóltam a férjemhez,miért voltam vele közönyös, oka van.ha ő is úgy állt volna a dolgokhoz,ahogy most,nem lett volna szükség szeretőre...

Empátia!Gondolj már kicsit bele a feleség helyzetébe is!Te pofátlanul kávézgatsz vele,miközben a férjével kefélsz!

Nekik nincs gyerekük, neked van.Apát keresel a gyerekednek egy nős ember személyében?Egy idegen gyereket azt hiszed jobban szeret majd, mikor sajátja is lehet?Mi van , ha a feleség bejelenti, hogy nekik is összejött:)Pedig állítólag nincsenek úgy együtt...

Gondolkozz...Minél jobban belebonyolódsz,annál nagyobbat sérülsz, ha vége...de meg is érdemled.