Valóban roosz lennék? Le kelle ''állnom''vele?

Kicsit bajos a dolog, ha már összeházasodtál valakivel, akivel totál más a hozzáállásotok bizalom, meg fiú-lány barátság terén. (Ami ugye nem mellékes dolog.)

Én személy szerint a férjemmel beszélném meg a dolgaimat, és ha valami zavarja a másikat, azt kölcsönösen illik tiszteletben tartania a feleknek. Már csak azért is, mert elsősorban a férjeddel kell együttélnetek, nem a kedves kollégával. Nem ártott volna házasság előtt meggyőződni arról, hogy ki milyen véleménnyel is van ezekről a dolgokról. Akkor te is találhattál volna olyan párt, aki ezt lazábban veszi, meg ő is olyat, aki hasonlóan gondolkozik ezekről a dolgokról.

Mostmár lehet mondani, hogy a férjed egy szemét zsarnok, pedig egyszerűen ez neki nem tetszik. És ez a mai liberális felfogás ellenére is az ő értékrendje, amit illik tiszteletben tartanod. Igen, ő is tisztelhetné a te értékrended, csak a bökkenő ott van, hogy összeházasodott két ember, akinek esetleg nem kellett volna.

Érdemes megfigyelni, hogy akik az úgymond "lelki társukkal" kötöttek házasságot, azaz megtaláltak egymásban mindent, amire vágynak, általában nem ápolnak szorosabb barátságot ellenkező neműekkel, egyszerűen mert késztetést sem éreznek rá.

Savazzatok, kövezzetek, végezzetek ki. :)

Nomeg az egy dolog, hogy te nem akarsz tőle semmit, de nem tudhatod, hogy a férfi se tőled. Elég egy vita a férjeddel, és egyből a kedves kolléga felé orientálódnál, hiszen ő mindig kedves, meghallgat, ellentétben azzal a döggel, akinek a gyűrűjét hordod. Sajnos a nemünkre jellemző az ilyesmi. Ezt a férjed vagy úgy próbálja kivédeni, hogy fényesre nyalja a hátsód, nehogy más elszédítsen, vagy radikálisabb eszközökhöz folyamodik(mint a tiltás).

Ez a bizonyíték arra, hogy önmagában sz.rt sem ér, hogy az ellentétek vonzzák egymást, hosszútávon nem működik a dolog.

hm, szerintem a koncert nem gáz.

viszont hát azért az necces, hogy úgy vagy nagy haverságban egy másik férfival, hogy tudod, hogy a férjedet ez zavarja.

természetesen én sem szakítanék meg minden kapcsolatot a munkatársaimmal/ismerőseimmel, csak azért, mert férjhez mentem, csak hát ez a gyakori viccelődés ez olyan flörtgyanús dolog. És ha tudnám, hogy a férjemet, akit az életemben társnak választottam, ez ennyire zavarja, akkor valószínűleg kicsit visszavennék a jóbarátságból. Még akkor is, ha ez tényleg csak barátság. mert engem spec. nőként zavarna, ha a férjem egy másik nővel jókat viccelődne nap mint nap, meg vele beszélné meg a dolgait.

A koncertes dolog az szerintem csak visszavágás. mert már annyira elege van a dolgaidból, hogy valamivel be akart tartani neked.

Amúgy szerintem egy ilyen koncertremenés nem gáz. csak az előzmények után kicsit meg tudom érteni a férjedet, hogy ez ellen is tiltakozott.

A házasság nem csak arról szól, hogy együtt vagytok és tuti minden, aztán kész. Arról is, hogy tisztelitben tartjátok egymás kérését, beleilleszkedtek úgymond egymás értékrendszerébe. Szóval ha ő soknak tartja amit műveltek a kollegáddal, akkor vegyél vissza belőle. Gondolom a férjed boldogsága és a házasságod jövője fontosabb mint hogy elszórakoztasd az egyik kollegádat.

A szórakozás terén is ugyan ez a helyzet. Ha már külön jártok lazítani, akkor legalább kössetek kompromiszumot ez ügyben, hogy mindkettőtöknek jó legyen.

A baj a féltékenységgel, hogy nincs rá racionális válasz, viselkedés.

Még az sem az, ha nem mentek sehova, ültek otthon , és fogjátok egymás kezét... akkor is talál okot, embert, hogy megvádoljon.

Nekem elképzelhetetlen egy házasságban, amit írtál:

sunyi módon megtiltotta....

Mind a két fele elképzelhetetlen:

- egy férj ne legyen sunyi

- ne tiltosn meg, hát ki ő? Egyik fele a párnak.