Mit csinálnátok ha apátok kihajtaná a testvéreteket? Menjek vele ki külföldre?

Mélységesen föl vagyok háborodva. Megértem, hogy a testvéred, de nyissad már ki kicsit a szemedet! Meg lett mondva neki, hogy tanuljon, nem tanult, meg lett mondva neki, hogy jó, nem kell tanulni, de akkor dolgozzon, erre ő meg válogat, nem jó semmi... milyen hozzáállás ez, de most komolyan? Ha kívülállóként hallgatod ezt a történetet, nem azt gondolnád, hogy ,,Bakker, mekkora suttyó ez a gyerek"? Mert ez pontosan így is látszik. Apukátok felnevelt benneteket, és hiába nem éltek rosszul, azt neki köszönhetitek. Tartoztok neki annyival, hogy próbáljátok tiszteletben tartani a kérését, hogy kezdjetek valamit az életetekkel- ami azért nem is olyan nagy dolog, valljuk be. Várni még 1-2 évet? Mire? Hogy az otthon poshadástól majd azt mondja- jaj, eddig nem tanultam, kijöttem a gyakorlatból, de jó lesz újra visszarázódni, vagy a jaj, eddig nem csináltam semmit, úgy unatkozom, elvállalom most már azt a melót, amit eddig nem? Futárkodás? Az emberek nagy része örülne, ha ilyen munkája lenne, vagy egyáltalán HA LENNE MUNKÁJA. A bátyád baromira önző, hogy téged is bele akar rántani ebbe az egészbe azzal, hogy nem akar itt maradni, menekül minden elől, és vinne téged is. És te mihez kezdenél kinn? Mosogatnátok együtt? Meddig? Nem lenne jobb, ha itt maradnál, tanulnál egy normális szakmát, aztán abból megélnél később, akár itthon, akár külföldön? Próbálj meg beszélni a tesóddal, vagy akár mutasd meg neki a hozzászólásokat. Hátha észbe kap egy kicsit. Biztos vagyok benne, hogy most apukátoknak sem könnyű, és nem azért dobta ki a tesódat, mert kitagadja, vagy mert nem szereti, hanem tanító célzattal történik ez az egész. Hátha észbe kap, és végre csinál valamit, mert nincs a segge alá tolva minden. Ki akar menni külföldre dolgozni, mert az hiszi könnyebb lesz? Menjen, csak téged ne rántson magával.

Nekem ez a véleményem.

"Szóval igazából ezért nem tartom fairnek amit csinált, kellett volna még neki esélyt adni. "

Ha jól számolom, kb 8 hónapig kapta az esélyt. Meddig kellett volna még kapnia?

előttem már elég sokan leírták: amikor a bátyádnak nem volt magától értetődő, h kezdjen magával valamit, akkor apád a drasztikusabb módszerekhez nyúlt.

teljesen jogosnak tartom, gondolom nem 2 nap türelmi időt adott neki, és kedves fiatalúrnak még volt pofája válogatni a melók közt. ha már most ilyen finnyás, mi lesz vele 30 évesen, amikor már több jogalapja van a válogatásra?

bocs, de ha tényleg szorult volna a hurok, és nem mehetett volna sehova, max a híd alá, akkor tuti összekapta volna magát, és mosogatni, xart pucolni is elmegy, csak legyen egy kis pénze.

jobb érzésű ember úgyis elmegy melózni, ha épp olyan szerencséje van, h felvették az egyetemre. mondjuk itt nem a legnehezebb szakokra gondolok, de elég sok egyetemistát ismerek, akik melóznak, és sokan közülük nem kukiverő-képzőbe járnak.

ha kell a lóvé, akkor az ember időt, lehetőséget talál arra, h megkeresse. ha túl kényelmesen áll hozzá, akkor pedig a bátyád helyzetében találhatja magát.