Mi a véleményetek erről a "próbaházasságról"?

Együtt eles nelkül soha nem mennek bele hazassagba! Ruhat se veszek szemre, hanem elöször felprobalom. De leirom neked a sajat peldaimat.

Gyerekkori szerelmemmel 20 evesen (5 ev együtt jaras) ugy döntöttünk, hogy külföldre költözünk. Elötte abban az 5 evben minden jo, szep, tökeletes volt. Tisztesseges kis kölyök volt, de olyan rendetlen es felelötlen , hogy hihetetlen... Elötte ezt az oldalat sose lattam, mert otthon elt, anyuci meg persze hogy megcsinalt mindent, neki csak villognia kellett a tiszta szobaval, meg a jol nevelt kutyaval... Amikor összeköltöztünk tölem is azt varta el amit az anyukaja megcsinalt, mindemellett a 128 ezredik veszekees utan sem volt kepes a zoknit nem begyürni a parna ala vagy a koszos alsogatyajat nem a konyhaban ledobni magarol.... Szerencsetlen kismacskanknak vizet nem adott, mert Ö eppen elfelejtette.... Nem nagyon akartam ezutan hazassagot.... Azt hiszem jelenleg a 3. valopere folyik....

A masodik probaferjem olyan szinten munka manias volt, hogy az mar elmondani sem lehet.... Persze amig nem laktunk együtt mindig talalt idöt ram, hamar vegzett, effektive kesön ment be melozni, sokszor benezett hozzam a munkahelyemre.... Na miutan összeköltöztünk sokat nem lattam, napi 14-16 orakat "dolgozott", utana jöttek a baratok es csak utana en, persze akkor mar hulla faradt volt, nem olt kedve semmihez, nem volt ideje bejönni hozzam, nem volt kedve fel oraval korabban felkelni, hogy együtt reggelizzünk.... Szerintem egyik nö sem kivanja ezt az eletet maganak, amikor a ferj elmegy dolgozni reggel 8-kor es csak olyan ejfel, hajnali 1-2 körül er haza... De termeszetesen a feleseg ne menjen sehova, üljön otthon, fözzön, mosson, takaritson es legyen meleg kaja, ha az uranak kedve van akkor nyissa a labat neki es varja azt a 2-3 havonta eljövö napot amikor a kedves ferje talan raszan napi 2-3 orat "közös program" cimen.... Na nem, köszönöm szepen....

Talan majd a mostani összejön, de ez meg a jövö titka... Mindenesetre most mar odafigyelek az apro dolgokra es elek 2-3 evet probahazassagban....

semmi baj nincs ezzel. még az elég komolyan vallásos barátaink is együtt éltek az esküvő előtt 2 évig. persze sztem már tudták, h nincs visszaút, de 4 év járás után talán már normális is, ha összeköltöznek.

egyre kevesebb az olyan házasság, ahol a felek nem éltek együtt az esküvő előtt. jó kipróbálni, h működik-e. illetve sztem még a komolyabb lánykérés előtt érdemes megtenni ezt a lépést, és időközben, ha mindketten úgy érzik, akkor jöhet az eljegyzés, házasság.

nem hinném, h ez megölné a lényeget. az első nagy szerelmes időszak megvan, az összecsiszolódás megvan, előbb-utóbb sor kerül a lagzira is. bár mi csak olyan vadasan vagyunk egyelőre. és pont ez a jó benne: nem hajt a tatár, nagyon szépen megvagyunk együtt, egyre kevesebb dolgon kapunk össze, mert kialakultak a közös szokások. ha házassággal kezdjük, akkor sztem az első két év tányérdobálással telt volna az oly romantikus házasságunkból :)

házasodni akkor szeretnék, ha már minden szempontból érettnek érzem magam rá.

bár felőlem mindenki úgy csinálja, ahogy jónak látja, viszont én egy percig nem bántam meg, h összebútoroztunk. bár azért jól megnéztem, h ki az akivel erre a nagy lépésre jutok. :) az előző pasimmal is összecuccolhattam volna, de borítékolható volt a szakítás, szóval nem tettem.