Milyen eredménye lenne, ha egy ideig nem mosnék-főznék a férjemre?

Popntosan ápolónő, jól látod. Ezek nem házasségok, nem kapcsolatok. Ennyire ne alacsonyítsuk le ezeket a fogalmakat. Ezek max ilyen tingli-tangli haveri összeröffenések, semmi több. Durva!

Óvodások összeönnek, mindenféle listát írogatnak egymásnak, hogy milyen házimunkát csináljanak. Felnőtt emberek nincsenek közöttük. A gyerekeknek szokás kiírni, hogy "csináld meg a házid". Elég sok család igénytelen és pláne a férfi részéről. Piszkosak, büdösek, ocsmány a lakásuk, pfej!

Ezt most találtam...:

"Hagyd abba a panaszkodást és az önsajnálatot! Az élet okkal küldi a ziccereket – azért, hogy az utadat olyan irányba fordítsa, ami neked való. Úgyhogy mosolyogj! Hadd tudja meg mindenki, hogy ma sokkal erősebb vagy, mint amilyen tegnap voltál és az is leszel!"

Hát ez most nagyon jellemző rám. még nem tudom milyen irányba fordul az én utam, de sok minden visszafordíthatatlanul megváltozott bennem...

23: "egy normális kapcsolatban nincs én dolgom, te dolgod, mindkét fél magától észreveszi, mit kell elvégezni. egy idő után úgyis kialakul egy szokásrend, de ez a nem főzök rá, nem mosok rá durci felnőtt nőktől elborzasztó :("

Szerintem inkább az a borzasztó, hogy egy együttélés során sok férfi nem veszi észre, hogy mennyi teher van a feleségén és nem próbál meg egy picit átvállalni belőle, hogy ne legyen az anyuka egy mosogatórongy. És akkor talán jutna neki is idő pihenni, szépítkezni, tornázni....

Az én volt férjemnek is voltak olyan beszólásai, hogy: de fáradt vagy, menj el egy kicsit egyedül amíg a gyerekek tévéznek, menj el bevásárolni a teszkóba.... Hát marha nagy kikapcsolódás!!!!

Vagy: fáradt vagy? Nem kell ma elmosogatnod, ráér holnap... miközben ő egész hétvégén bicajozott meg gépezett, én meg rohangásztam a gyerekek után meg a lakást takarítottam

Ugyanezzel kegyeskedett nekem is a párom, hogy ráérek holnap elmosogatni, ha rosszul éreztem magam. Kösz. Ő mosogatni egyáltalán nem hajlandó, amikor összeköltöztünk néha elmosott egy poharat, most már ki se képes vinni.

Mindig szólok neki, hogy csináljon már meg valamit de sose csinál csak engem b@szogat, hogy nincs kimosva a kedvenc pólója, nincs tiszta villa, ne azzal takarítsak mert karcos lesz... egyre jobban elegem van belőle.

Az anyjának bezzeg tud panaszkodni...

A nem mosásnak az lett a vége, hogy inkább nem ment sehova és nem vett fel alsónadrágot itthonra (!) és a régi pólóit hordta.

Nem mosogatáskor pedig kisvillával evett ami még maradt, műanyag tányért is láttam már, amikor pár napig nem voltam itthon.

Ilyenkor mindig belegondolok, hogy mi a fenét lehetne vele kezdeni, otthagyni nem akarom, de ez így nekem nagyon nem tetszik. Sajnos az anyja mindent a feneke alá tett, ha hozzájuk megyünk most is körbeugrálja, nyilván ezt várná el tőlem is...

Na lányok, ezért van az, hogy én csak olyan pasival ismerkedem, aki egyedül él és rend van a lakásában és főzni is tud.

Nem akarok pótmama lenni. sem bejárónő :)

Hát, sajnos nem születhet mindenki teréz anyának, vannak alacsonyabb rangú emberek is. :D

Én 4 évig csináltam mindent egyedül, a munkát, a háztartást, mindent, ami van. Barátom nemigazán szerette kivenni a részét ezekből a munkákból. Hiába kértem néha, apróságokra. Semmi.

Aztán az elmúlt 3 napban már olyan szinten belefáradtam, hogy felkelni sem volt kedvem, ha fel is keltem, megkávéztam, majd ha épp nem kellett munkába mennem (12-14órákat dolgozom minden nap szabadnap nélkül) visszafeküdtem. Nem érdekelt semmi, nemhogy a rend, de még magam sem, megfésülködni sem volt kedvem, szó szerint semmihez :D Aztán jött a beszéd, hogy mi nincs kész, mit kellene megcsinálni... nem különösebben érdekelt, tényleg úgy éreztem hogy ha őt nem érdekli, akkor engem minek. Belefáradtam, és ha ezentúl egy szemétdombon kell "élnünk" nekem tökmindegy. Ha otthon voltam ki voltam dőlve a fáradtságtól, elfogyott minden "tartalék" energiám.

Amikor a párom látta, hogy nem csak megjátszom magam, hanem tényleg depresszív állapotba kerültem a kimerültségtől, és hogy soha másra nem jut időm, csak a kötelességeimre, csodák csodájára elkezdett takarítani, és főzni. Így, hogy felszabadult egy kis energiám, kezdem magam ismét "életben érezni". Ami jó.

Nálunk ez volt :D