Menjek el anyukám halálának évfordulóján sportnapra?

"retkes temető"

Szerintem neki van lelkiismeret-furdalása, mert nem ment ki a temetőbe múltkor, és a kérdezőt akarja elküldeni....

Én megértem, miért tette fel a kérdést... nyilván megerősítést szeretett volna arra, hogy nem undorító, elítélendő, ha az édesanyja halálának évfordulóján ő nem bezárkózva vagy a temetőben sírva szeretné tölteni az időt.

Nyúlfejű rókafej a példa, mennyire kuka emberek vannak. Egy végi gyászolnod kell, mert jaj, mi lesz, megszólnak.

A gyász nem a külsőségekben mutatkozik meg, aki külsőre nagyon gyászol, sokszor belül egyáltalán nem, vagy csak a lelkiismeretfurdalását akarja elnyomni.

Én pl soha nem megyek ki az mindenszentekkor a temetőbe az apósom sírjához. Pedig én ápoltam, én gondozom a sírját. De olyankor ott tülekednek a rokonok, azon versengve, ki visz nagyon mécsest és drágább koszorút. Közben se a születésnapja, se a névnapja nem jut eszébe rajtam kívül senkinek... nem a külsőségen múlik.

Menj csak el a sportnapra. Aki volt már édesanya, tudja, hogy semmi mást nem szeretne, mint hogy a gyermekei boldogok legyenek, akkor is ha már ő elhunyt. Édesanyád szomorú lenne, ha azt látná, hogy otthon vagy egyedül, és egész nap szomorkodsz.

Mélységesen egyet értek azzal, hogy miután elmentél a sportnapra a társaiddal, menj ki a temetőbe. De igen, az életünket tovább kell élnünk.

Őszinte részvétem!