Elmennél a párodért?

rég kaphatott jogsit, ha nem emlékszik már rá milyen volt kezdőnek lenni.

nos, amikor én megszereztem, nekem is nagy volt a mellényem, de amikor először kellett a párom nélkül menni valahova a kocsival, úgy remegtem mint a nyárfalevél. pedig nem volt hosszú út, előtte utasként jártam arra. 5x ellenőriztem google mapson, h jó-e az útvonal, minden táblát figyeltem, szabályokat betartottam.

már lassan 1 éve megvan, de ha ismeretlen helyre megyek, még mindig jó érzés, ha ül mellettem valaki.

tuti nem mennék, és aki szeret, nem is várna el tőlem ilyet.

Utolsó!

Az, hogy valaki megkapta a jogsit, mert képes normál körülmények között fogni a kormányt és elirányítani arra amerre ő akarja, még túlzás lenne állítani, hogy tud vezetni.

Nyilván mikor tanuló volt, akkor nem csináltak példákat veszélyes helyzetekre, mikor a másodperc töredéke alatt kell dönteni.

De igazából ez nem is kell, már csak az is elég, hogy megtanuljon biztonságosan előzni, fel tudja mérni, hogy befér e még a szembejövő kocsi előtt, és ezt lehet pont nem a 4esen kéne elkezdeni. Vagy ha fizet autópályadíjat, amiből igazából már kijön a srácnak a vonatjegye, akkor meg 130al nyomni, miközben a hülye német meg román sofőrök tolják 200al, az is elég veszélyes tud lenni.

Voltak már balesetek autópályán is.

Szóval közel sem elég, hogy az embernek van jogsija. Kéne némi tapasztalat mielőtt az ember ilyen utakra téved. De minimum egy kísérő, aki tapasztalt a vezetésben.

3 éve van jogsim, elég gyakran vezetek, mivel Szolnokon lakok, a rokonaim és a párom is pedig Debrecenben, azért elég gyakran járok főutakon. Pestre is szoktam jönni autópályán. A mai napig elgondolkozok azon, hogy na vajon beenged e majd az előttem álló kamionsor egymás közé mielőtt összecsattannék a szembejövő kocsival, aki fene se tudja mennyivel jön...