Te mit tennél? El vagyok keseredve.

Nem akarom védeni a párod, de tényleg nehéz most munkához jutni. Építkezéseken télen nincs felvétel, még azokat is elküldik a szezonig, akiket egyébként alkalmaznak. Burger King tele van fiatalokkal, ...

Persze azt csak ti tudhatjátok, hogy miért nem talál munkát, hogy tényleg lusta-e vagy egyszerűen nem talál.

Azt csak te tudhatod, hogy akarod-e így ezt a kapcsolatot, vagy nem.

Ezt én sem értem egyes emberekbe, hogy miért csak olyan munkát keres az illető ami a végzettségének megfelelő.

Nekem a volt barátnőmmel volt ez. Igaz ő nem diplomás, hanem OKJ-s logisztikai végzettsége van, igaz hogy ezek még keresett munkák, de hónapokig ő sem talált ilyen állást, akkor mondtam neki hogy mindegy mit vállal de dolgozzon valahogy mert ugye a tartalékaink fogytán voltak, egy fizetésből meg nem tudtuk volna fenntartani a családi ház albérletünket, aminek a bérleti díja volt 60 ezer a rezsi meg jó 40 ezer plusz a tüzifa. Igaz akkor nyár volt így a havi 25 ezer körüli fűtést nem számoltam bele, de már rendeltem volna a fát télre, de ugye nem volt miből, és ő akart családi házba menni albérletbe, pedig panelba sokkal olcsóbb lett volna.

Én megmondtam neki kerek perec, hogy 3 választási lehetősége van.

1. Elvállal bármilyen munkát, mindegy mennyi pénzért nekünk a 30-40 ezer is bőven elég lett volna belőle hogy a kaját fizesse én meg a számlákat és akkor el lettünk volna.

2. Ha annyira nem akar dolgozni akkor nem fizetem be a következő bérleti díjat hanem helyette mentünk volna kis panel lakásba fele annyi havi költségekért, költöztetést megtudtam volna oldani ingyen is.

3. "A következőt még betudom fizetni, de utána már nem, és én lelépek, ha annyira akarsz maradni maradhatsz de innentől kezdve oldd meg ahogy akarod, én nem fogok nyomorogni és eltartani téged".

Én durván ezeket mondtam neki. Oké hogy nehéz volt munkát találni, pedig ismerősöktől kérdezgettem, és tudtak ajánlani pár helyet igaz hogy nem túl jó munkák de a semminél több lett volna, de nem vállalta el.

Aztán apám szerzett neki munkát, akkor mondtam neki hogy az utolsó esélye, legalább próbálja meg, és ne hazudjon hogy nem veszik fel, vagy hasonló, mert mástól is megfogom tudni a pontos dolgokat hogy miket mond interjún hogyan egyeznek meg, tehát ha ott nem mondja azt amit kell hogy felvegyék és nem azt hallom vissza amit akarok, persze ha más okból nem vették volna fel de ő megpróbálta akkor elnéztem volna, de ha szándékosan rontotta volna el a dolgokat akkor persze nem néztem volna el.

Szerencsére akkor felfogta hogy nincs választása vállalnia kell, a gyári 3 műszakos melót.

Szerencsére felvették, elfogadta, és 1 héttel később már kezdhetett is.

Tehát én így fogtam meg a párom hogy vagy elmegy dolgozni bejelentett munkahelyre, vagy alkalmit vállal vagy tudom is én de legyen legalább havi 30-40 ezre hogy ne haljunk éhen, vagy szia van.

Én nagyon meg tudom érteni a párod, ugyanebben a cipőben járok, igaz még csak másfél hónapja. Már most kezdek depressziós lenni, mert egyszerűen nem találok semmit.

Az meg csak hab a tortán, hogy a párom ahelyett hogy támogatna, még rá is tesz egy lapáttal. Hogy ha őt hetente megkeresik a fejvadászok, akkor nem hiszi el, hogy én nem találok munkát. Ja bocs, nem lehet mindenki menő programozó. Munka közben nézegetett nekem munkát, küldött vagy ötöt, hogy azokra jelentkezzek. Aztán csodálkozott, hogy miért nem vettek fel. Azt egyszerűen képtelen felfogni, hogy naponta több helyre jelentkezem, és semmi...

Próbálj meg megértő lenni. Esetleg ha úgy gondolod, hogy nem elég intenzíven keres, akkor kérd meg, hogy mutassa meg, hány helyre jelentkezett eddig. Én egy táblázatba gyűjtöm a jelentkezéseket, sajna kétségbeejtően növekszik :(

Én 11 hónapig tartottam el a páromat is havi 62.000 forint GYED-ből. K.rva nehéz volt, de tudtam, hogy akár évekig is tarthat ez a munkanélküliség. A végén - kizárólag kapcsolat révén! - sikerült fakitermelő munkát vállalnia. Semmi köze a szakmájához, de ez volt, hát elvállalta. Onnan építette tovább a kapcsolatrendszert (ki kit ismer), aztán 8 hónap után sikerült a szakmájában elhelyezkednie, mert azt nagyon szereti és nagyon érti is.

Nálunk is volt időszak, amikor azt mondtam, ideiglenesen haza kéne költöznie a szüleihez, én maradok a babával, és valahogy majd csak túléljük, mert egyébként filléres gondjaink voltak. Sós főtt krumpli, lebbencsleves...