Mesélnétek cikis gyerekkori sztorikat? :D

Kicsike voltam még és imádtam a nagypapámat. Megjöttünk anyával a vásárlásból a csomagtetején lévő első dologgal a kezemben berohantam a szobába hogy: Papa papa hoztam neked ajándékot!

A baki csak az volt hogy az egy csomag szárnyasbetét volt :D :D :D

1-2 éves lehettem amikor láttam, hogy tesóm meg a barátai pohárba vizet meg mosogatószert öntöttek és szívószállal fújtak. Nekem is kellett csak én fújtam, elkezdtem sírni és jött a számon meg orromon a buborék, mindenki röhögött rajtam én annál jobban buborékoztam :D

Volt ilyn cigivel is, egyszer apám tesója cigizett én bele szívtam és füstöltem. Egyszer a szomszéd bemutatott valakinek én pedig leutánoztam és így mentem végig az utcán... :D

Volt pár cikis sztori, és volt amiből végül tragédia lett.

Még a 70-es évek végén amikor olyan 6-7 éves lehettem hallottam egy szót, de nem tudtam mit jelent. A kis barátnőmmel lent játszottunk a játszótéren, és nem mentünk haza ebédre. Sőt uzsonnára sem, és vacsorára sem. Annyira jól elvoltunk hogy fel sem tűnt nekünk hogy mindkét család minket keres.. Apám és a barátnőm anyja végül megtalált minket. Az anyukája mérgese kérdezte tőlünk hogy

- miért nem nézitek az órátokat?? Hol voltatok ennyi ideig??

Én erre hirtelen azt válaszoltam hogy

- Ja! Mi egész nap kerestük a kredencet mert elhagytuk, és nem találjuk sehol..

Nem értettük hogy apám és a barátnőm anyja miért nevette el magát..

A kredenc volt az a szó amit akkor még nem tudtuk hogy mit jelent..(de egy életre megjegyeztük..)

Van egy másik kis történetem. Szintén a kis barátnőmmel csak pár évvel később egy parkban elkezdtük gyűjteni a csigákat. Rengeteg csigát összegyűjtöttünk, kezdve a meztelen csigától a házas csigákig.. Fejünkbe vettük, hogy eladjuk egy étteremnek mert hallottuk hogy van aki eszik csigát..Legalább 5 vödörrel megpakoltuk, de ugye haza nem vihettük, mert kivágtak minket a csigákkal együtt. Így arra a döntésre jutottunk hogy 1 éjszakára felvisszük a padlásra, és másnap elvisszük a terv szerint. Hozzá kell tennem hogy panel lakásban éltünk ami 10 emeletes volt (a tizediken laktunk mindketten, hiszen közvetlen szomszédok is voltunk.) Este a csigák a padláson mi meg álomra hajtottuk a fejünket. Másnap lapítottunk mint a kis angyalok és senkinek nem mondtuk el, hogy mi csigáink lepték el az egész 10 emeletes háztömböt. A csigák úgy döntöttek, hogy menekülnek, és szépen ahol egy kis rés is volt vagy nyitva volt egy ablak már be is nyálaztak a lakásba..Ki kellett hívni valami szakembereket akik eltüntették a pénzforrásunkat..A közös képviselő meg morgott mert nem találta a bűnösöket akin behajthatta volna a kiszállás, és munkadíjat..

14 évesen életem első nagy hibáját követtem el. Apai tiltás ellenére úgy döntöttem kimegyek a parkba. Apám valamiért megérezte, hogy nem fogok szót fogadni így jött utánam. Egy játszótér választott el tőle amikor hallottam hogy kiabál nekem hogy azonnal álljak meg. Én abban reménykedtem hogy ha elszaladok előle, akkor nem fog követni, hanem majd otthon kapok fejmosást..Így apámat lesve elkezdtem szaladni. Minél jobban kiabált, annál jobban szaladtam előle. Viszont ő már látta azt amit én nem, mert őt figyeltem. A sarkon beforduló csuklós buszt. Olyan lendülettel ütött el, hogy rádobott a szemben álló kocsi elejére. Telibe kapott. Az utolsó gondolatom emlékszem az volt, hogy "na, Andikám! ezt nagyon elszúrtad! Ha nem kapsz két nyaklevest, akkor is minimum 1 év szobafogság.."

Később derült ki, hogy több csontom eltört, ahogy mindkét lábam, bordák, az egyik karom, és az állkapcsom. Kétszer műtöttek is. Nem kaptam ki, és büntetést sem kaptam. Apám évekig magát hibáztatta a baleset miatt. Sok évnek kellett eltelnie, míg elfogadtuk hogy egyikünk sem hibás, de valahol mindketten hibásak is vagyunk..

41/N

(egyébként a történet csattanója az, hogy a legjobb barátnőm szintén mellettem lábadozott a kórházban, mert ő meg a Gellért hegyről szaladt lefelé, és legurult. Több csonttöréssel, és rengeteg nyílt sebekkel került a kórházba.. A szülők kérésére egy szobába kerültünk..