Gyerekszobába TV? :O

Még egy utolsót reagálok, aztán kiszállok, mert úgyis én vagyok a hülye.

1) Ki a rák mondta, hogy gügyögök a gyerekenek?? Már általános iskolában mondta a magyartanárnőm (pedig az jó ré vlt), hogy nem szabad gögyögni, mert akkor a gyerek beszédhibával tanul meg dumálni, úgyhogy nem gagyogtam sosem. De azt állítom, hogy azért tanult meg beszélni, mondókázni, mert velem tanulta -.-'

2) Logopédusok azt mondják (olvastam), a gyerek a TV- ből nehezebben tnaul meg beszélni, mivel a beszédhez látnia kell, hogy formázzuk a hangokat, tehát a szánkat is figyeli... A bébicsatornákat meg mind a logopédsok, mind a pszichológusok egyenesen ártalmasnak tartják.

Úgyis kitárulhat a világ a gyerekeknek, ha nem néznek TV-t. És nem gondolnám, hogy ettől nem ismerik meg a világot.

És egészen mellesleg, azt egy szóval sem mondtam, hogy soha nem kapcsolok TV-t...

De nyilván én vagyok a szar, mert úgy gondolom, hogy nem egy "villoó doboznak" kell tanítania a gyerekeimet. Elítéltek, hogy akkor biztos begyepesedett szaranya vagyok, pedig egyáltalán nem.

No legyetek jók, nézzenek a gyerekek továbbra is meséket, filmeket, sok TV- t (persze relatív mi a sok de szerintem max napi 45 percnél nem kéne többet).

Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy akarja. Az enyémek jól tájékozottak, a fiam most kezdi majd az ovit, felvételnél agyondicsérték, hogy milyen ügyes jól nevelt, nyilván a ti gyerekeitek is azok. Ezt már csak azért írtam, mert nem a TV az amitől valaki tájékozottabb lesz....

Pá.

Kedves DoraN!

A 25-ös válaszoló vagyok.Igazából ahogy írtam is, sokáig nekem is egyszerűbbnek tűnt száműzni a fiúkat a tv elé mikor dolgom volt, ha a nagy segíteni akart mindig az volt a válaszom, hogy "kicsim, ebben most nem tudsz".

Egyszerűen nem tudtam mit bízhatnék rá, na meg fő volt, h gyorsan végezzek.

Viszont elolvastam pár válaszod és elgondolkodtam.

Ezek után gondoltam teszek pár próbát.

Fiaim 6 és fél, illetve 2 és fél évesek, most várjuk a hugit.

Szóval leírnám a tapasztalataimat:Mosogatáskor 2 lavórba tettem nekik pár műanyag tányért, poharat és egy kis babatusfürdőt, hogy nagyon sok anya dolga, megtennék-e, hogy segítenek mosogatni.Akkora örömmel jöttek, hogy csak néztem.Teljesen nyugodtan el tudtam mosogatni, szem előtt voltak, büszkék voltak magukra, hogy segítenek, élvezték és nagyon-nagyon meg lettek dícsérve, aztán közösen felmostuk amit kipocsoltak a földre és elpakoltunk.

Nem kellett fél percenként abbahagynom a mosogatás velami vita miatt és nem is a tévét bambulták közben...

Oviból hazajövet apa elhatározta, hogy csinál nekik turmixot.

Segítséget kértünk,mert ez nagyon nehéz művelet, kell hozzá a segítség ;)

Iszonyatosan élvezték, hogy felálltak a szétre és adogatták a gyümölcsdarabokat, majd koccintottunk és jóízűen megittuk.

Ebédnél míg mosogattam megkértem apát és a fiúkat segítsenek főzni, szeleteljék fel (a srácok persze tompa késsel) a főtt krumplit.Hadd ne mondjam nem volt velük gond, hamarabb elkészült az ebéd és mivel mind a négyen csináltuk "finomabb is lett", többet ettek belőle:)

Porszívózáskor igazán élvezték, hogy amit anya "nem vett észre" azt jelezték, "Anuci, ott is van még piszok amit kihagytál!"....Sorolhatnám még, a lényeg, hogy bevált, őrülten élvezik a fiúk és be kell valljam én is:) 2 napja a fiam meg se kérdezte, hogy "bekapcsolhatjuk-e a tévét". :o

A kicsi pedig kevesebbet hisztizik, hisz ennél fontosabb és izgalmasabb dolgai akadnak, amikor is olyan ügyes, hogy sok-sok dícséretet kap:)

Gondoltam megosztom veled, mert én/mi nagyon örülünk ennek:)