Hogyan állíthatnám le az anyósomat?

Találj neki más programot :) Ha mindenáron segíteni akar, akkor csináljon olyat, ami neked is jó. Menjen el postára, bevásárolni, vasaljon stb.

Vagy foglalkozzon a gyerekekkel.

Egyébként ezt inkább a férjeddel kellene megbeszélned, szerintem rá jobban hallgatna.

Volt, hogy Anyósom nálunk akart főzni, nekünk. Mondtam a Férjemnek, nem jó ez így. Diplomatikusan lállította, jobban ismeri a saját konyháját, főzzön ott. Nem lett sértődés.

Talán finomabban fogalmazd meg a férjednek. Pihenjen Anyuka drága, úgyis olyan sokat dolgozott eddig. Menjen nyugdíjas klubba, kirándulgasson, barátnőzzön.

Ha szépen,mintha anyósért aggódnál, mondod a Férjednek, nem látja az utálatot, csak a féltő aggodalmat. Többit majd ő lerendezi. Sok sikert!

Pedig mindenképpen beszélned kellene vele és a férjeddel is erről, mert ez így nem járja. Jöjjön akkor, ha odaszól előtte, vagy ha hívjátok, mert ez így durván a magánszféra megsértése.

Még ha a saját anyám főzne-takarítana rám mikor már férjnél vagyok és gyerekem van, azt sem bírnám eltűrni...

Megmondod szépen,hogy köszönöd a segitséget,de megoldod egyedül.

Hozzánk is akart jönni,de megmondtam,hogy én se pakolok az ő köonyhájában,enyémben sem pakol még anyám se,nemhogy más,kész.

Darabig sápitozott,hogy éhenhal a kisfia (hogy képzelem hogy nem töltöttkáposztát etetek vele pörkölttel és csülökkel,hanem eszünk főzelékeket,zöldséget,csirkemellett,tepsiben sült akármiket ami nem tocsog),vagy megeszi a kosz,de leállitottuk,hogy megoldjuk,elég nagyok vagyunk.

Utána azon sápítozott,hogy párom is takarit,főz,milyen nő vagyok (milyen lennék,mindketten ugyanannyit dolgozunk,miért egyedül végeznék házimunkát)

Először is beszélj a férjeddel. Ha nem hajlandó rá, akkor mond meg hogy vagy közösen döntötök, vagy te egyedül.

Ha ez megvan, ülj (üljetek?) le anyóssal, mond meg hogy pl szerdán szeretettel várod, hogy kivasaljon. A többi napokon hazaértsz, bezárod az ajtót (ha van kulcsa akkor bent hagyod a tiédet) és nem nyitsz ajtót. Ha kérdezi később, nagy sajnálkozva elmondod hogy bevettél egy altatót, nem hallottad.

Vedd el a kulcsot, vagy néha libbenj ki ruhátlanul, csak meglepődne.

Nem tudnám elviselni, hogy valaki csak úgy ki-be járhat az életterünkbe.

Pedig "lejárató kampány" ide vagy oda, nem kerülheted el jelen esetben a konfliktust.

Muszáj tisztázni, hogy ez a te életered, a te életed, te sem mész oda leszedni a csipkéit.

vagy tedd meg, hogy szerinted porfogók.

Az enyém is hasonló, és is nehezen tűröm, annyi, hogy nekem 200 km-re lakik kb.

MÁr így is eljutottunk odáig, hogy ha hoz pl az ajtóra kopogtatót megkérdezi, hogy elfogadom-e, kirakom-e ha hozna.

(egyik évben kiaggatta úgy, hogy már 2 hete terveztem az enyémet, amit el akartam készíteni, saját magam gyűjtögettem termésteket...stb) akkor kifakadtam neki, hogy ez az én dolgom, És szeretném én csinálni, mert ezek elkészítése, kiválasztása segít lelkiekben felkészülni az ünnepre stb.

Meg nagyon más nekünk is a stílusunk.

Nekem szerencsém volt mert az átmeneti sértődés után elfogadta, és tiszteletben tartja a kérésemet, vagy megkérdez.

(a következő menet: leszoktatás a virágaim vagdosásáról és földjének kapírgálásáról:))

A legelső a kulcs elvétele! Ne tudjon bejönni akkor, ha te alszol. vagy a gyerek engedi be?

sok erőt kitartást, és nyugodtságot kívánok