Tényleg így van ez? (bővebben lent)

Ha 6-8 gyerekről beszélünk, akkor igen így van.

De a 3-4 gyerek felállás szerintem elterjedőben van az értelmiségi rétegben is. Arra a szubkultúrára gondolok, akik magasan képzettek, családi segítséggel indulnak. A világképükben pedig a természetközeliség, az Istenhit fontos szerepet játszik.

Többnyire. Viszont általános iskolás koromból élénken emlékszem egy "bezzegArankára", akit mindenki utált, mert a tanárok folyamatosan őt hozták fel példaképként. Nagyon jól tanult, szorgalmas volt - utólag visszatekintve teljesen jogos volt az ajnározás. Később a testvérei is "bezzegek" lettek.

Ő egy 8 gyerekes értelmiségi cigánycsalád lánya volt. MINDEGYIK gyerek diplomás, az apjuk régen önkormányzati képviselő volt (néhány éve nem tudom, hogy mi van velük, lehet, hogy még mindig az, csak én költöztem el a településről).

Az egész település szerette őket, rettentő udvarias, kedves család volt. Jártam náluk, a ház csillogott, a mai napig nem tudom, hogy tudták ennyire rendben tartani 8 gyerek mellett. Bár gondolom, hogy a nagyobb gyerekek már besegítettek a szülőknek a ház körüli munkákban.

Van ilyen tendencia, de nem lehet általánosítani.

Mi a férjemmel mindketten egyetemet, mesterit végeztünk, egy gyerekünk van, tervezzük a következőt és talán még egyet.