Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Tegnap előtt meghalt az...

Tegnap előtt meghalt az édesanyám. Hogyan dolgozzam fel, miként éljek tovább?

Figyelt kérdés
Csupán 36 éves volt, szép arcú, mosolygós... nagyon szerettem, nagyon, nagyon, nagyon... Ezelőtt az életet elképzelni sem tudtam nélküle, és most lám, pont belecsöppentem... és élnem kell tovább. Nem futamodhatok meg. Itt a középsuli, teljesíteni kell, hajtani, amennyire csak lehet... Nem tartom magam valami erős személyiségnek, de a suliban ugyanúgy viselkedem, mint bármikor máskor. Nem akarom hogy sajnáljanak. Valahogy egy kedves szó, vagy éppen egy csöndes ölelés ezerszer többet ér nekem. Nem kell hogy "jaaaj a szegény lány, meghalt az anyja, adjunk neki valamit ami felvidítja!" meg azt sem akarom, hogy kutyaszemekkel nézzenek rám, mint egy számkivetettre. De egyszerűen... túl, túlon túl friss a seb. Nem bírom. Ki kellett hogy itt fakadjak. Pedig nem kenyerem a nyávogás. Mindig én hallgatom meg mások baját, az enyémet soha senki. De lényegtelen.
2009. szept. 15. 19:57
1 2 3 4
 11/36 A kérdező kommentje:

Én is most 15 éves vagyok. Van amikor egy este többször is álmodok anyuval. Olyankor álmomban ugyanúgy mosolyog, mint mikor elindult dolgozni, és mint mikor elkísért az évnyitómra. Mosolygott, mert büszke volt, hogy a lánya egy nagyon erős művészeti iskolába jár. Álmomban éreztem a teste melegét, mintha csecsemő lennék és babusgatna. Körülbelül két éve úgy alakult a kapcsolatunk, hogy elkezdtem gondolkozni rajta, hogy mi lesz, ha nem lesz. És akkor hogyha veszekedett velem, nem szóltam vissza, igyekeztem a kedvében járni... Az utolsó hetekben nyűgös, ideges volt, folyton veszekedett, és én nem tudtam az okát. Mostmár mindenért csak magamat vonom felelősségre.


Amúgy köszönöm a válaszokat:) Engem jobban életben tart amúgy, hogyha az iskolában vagyok. Az a kedvenc helyem. Nem bírnék itthon maradni. Az emléke kísértene minden pillanatban... Remélem jó neki ott, ahol van, és remélem hogy örül, hogy megpróbálok erős maradni, és nem adom fel. Mert ő sem adta fel, soha. :)

2009. szept. 15. 20:30
 12/36 anonim ***** válasza:
100%

Őszinte részvétem! Most valahogy annyira megérintett ez a néhány sorod, hogy itt van egy gombóc a torkomban. Legyél nagyon erős, idővel enyhébb lesz a fájdalmad! A sírásból pedig erőt merithetsz, ne folytsd vissza.

Sajnálom! Ez a legborzasztóbb dolog a világon, de a barátok, testvérek, vagy a család többi tagja segíthet!

2009. szept. 15. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/36 anonim ***** válasza:
100%
Olyan szép volt az egyik előttem szóló: olyan szívesen átölelnélek! Én is csak ezt tudom mondani neked. Sajnos tudom mit érzel. Nekem az apukám halt meg 3 éve, a kezeimben, nagyon beteg volt. Ha valakit nagyon őszintén szerettem, az Ő volt. Ilyenkor tényleg az a megoldás, hogy remélem van olyan a közeledben (barát, rokon) akivel meg tudod ezt beszélni. Beszélni, beszélni és beszélni. Nekem ez segített. Én nagyon szívesen meghallgatnálak, szeretném ha írnál privit. Nagyon vigyázz magadra, és próbálj meg tanulni, anyukád is ezt akarja hidd el, és biztos vagyok benne, hogy lát téged és vigyázz rád. Szia!
2009. szept. 15. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/36 anonim ***** válasza:
100%

Eloszor is nagyon sajnalom es reszvetem!

Ami hirtelen eszembe jutott, talan tudsz belole tanulni. Egyik rokonom (no) 5 gyereket hagyott maga utan (3 kozepiskolas volt meg). Ez a harom gyerek total lezullott, otthagytak az iskolat.

Ne hagyd magad elkallodni, mikor jon az erettsegi, gondolj majd arra Anyukad mennyire buszke lenne rad.

Sirj csak nyugodtan, az nem szegyen. Erot is kitartast neked!

2009. szept. 15. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/36 anonim ***** válasza:
100%

Őszinte részvétem!!

És ezek nem csak szavak,sajnos pontosan tudom min mész most keresztül.

Az én édesanyám 10 éve halt meg,akkor volt 40 éves,de a mai napig nem tudtam elfogadni igazán,mindig várom,hogy egyszer visszajön....én 18 voltam.

Az ha elmondod a bánatod,fájdalmat nem nyafogás!El is kell mondanod,ha valami bánt.

Biztosan van legalább egy barátod,aki végighallgat és ha tanácsot nem is ad,de megölel,és azt mondja ,minden rendbe jön meglátod.

Sajnos az élet kegyetlen és megy tovább,nem tehetsz mást,meg kell próbálnod elfogadni a hiányát.

Édesapáddal/és ha van testvéreddel/minél többet beszéljetek édesanyádról.Nekem segített,segít a mai napig,sokat beszélünk róla.

Még egyszer fogadd részvétemet!

2009. szept. 15. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/36 anonim ***** válasza:
100%

Egész biztos, hogy a menyországban van és onnan figyel téged! Idővel jobb lesz egy picit meglátod. Könnyet csalt a szemembe nekem is ez a tragédia.

Nagyon fiatal vagy még, valósítsd meg az álmaidat, és büszke lesz rád odafentről!

2009. szept. 15. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/36 A kérdező kommentje:

Az az igazság, hogy édesapám sosem szeretett engem. Mármint, biztosan szeret, ha csak kötelességből is, de olyan fontos sosem voltam neki, mint édesanyámnak. Apukám határozottan nem akarta, hogy ilyen pályára kerüljek, sokszor ócsárolt a hátam mögött. Egy anyuval folytatott beszélgetése során - azt hitte hogy én nem vagyok jelen - mondta, hogy ő nem annyira szeret engem, és nekem ez nagyon rosszul esett. Akkor is anyu védett meg. Rengeteget köszönhetek neki... Többek között, hogy művelt vagyok, nyitott, és már amennyire kedves. (Egoista hajlamok.)

Köszönöm a kedves szavakat és az öleléseket. Mindenkit visszaölelek :)

2009. szept. 15. 20:41
 18/36 anonim ***** válasza:
100%

Szia! én ugyan ezt éltem át most márciusban. Én megpróbáltam nem rá gondolni, de nem mindig ment, sokat sírtam. Suliba nem mutattam ki én sem hogy fáj... Amúgy én is most vagyok 9.es, itt nem tudja senki mi volt, de ha anyáznak akkor az szarul esik és leüvöltöm...

Amúgy én a hobbim segítségével tettem magam túl. NEm lesz könnyű, de próbáld meg! Sikerülni fog! Ha gondolod írhatsz privit, megpróbálok segíteni.

2009. szept. 15. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/36 anonim ***** válasza:
100%
Tudod, ahogy olvastam a kommentjeidet, máris elkezdtem bőgni. Annyi idős vagyok, mint az anyukád, és majdnem annyi voltam, amikor elveszítettem az anyukámat. Nagyon nehéz volt, és még most is felkavar, és soha egy nap sem múlik el anélkül, hogy ne gondolnék rá. Ő mindig velem van. Minidig az jusson az eszedbe, amit "útravalóul" a tarsolyodba tett. Valósítsd meg az álmaidat, hogy büszke lehessen rád.
2009. szept. 15. 20:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/36 anonim ***** válasza:
100%
Szia én édesapámat vesztettem el,de én nagyon apás voltam.Annyit tudok neked mondani,hogy idö...és nem általánosság.Apu meghalt sírtam egy egész napon keresztül,nyugtatóval tömtek.Nem hittem el...aztán elmentem megnéztem a testét huu az se tette jobbá mert amikor megláttam azt mondtam ez nem ö ez tévedés.....temetés mégszörnyübb ,utána sokáig haza vártam ha nyilt az ajtó azt hittem ö lép be...lelkiismeret furdalás mert nem tudtam elbucsúzni és nem mondtam meg mennyire szeretem.20 éves voltam amikor meghalt...elsö év szörnyü volt ugy voltam mint te nem akartam a sajnálatot,viszont az is rosszul esett ha valaki(ismerös) találkoztunk és nem emlitette meg.A ruháját szagolgattam,stb.Azóta eltelt 5 év nem mondom,hogy jó de beletörödik az ember,elfogadja.Ezért mondom az idöt.Akkor fáj nagyon pl.férjhez mentem és nem ö vezetett oltárhoz,megszületett a kisfiam és nem volt ot.De én sokat beszélgetek vele gondolotban..ritkán megyek a temetöbe...lehet szégyen...de nem szeretem ott látni.RÉSZVÉTEM.Átérzem fájdalmad.És hidd el idövel csökken.....megfog változni az életed.Én hiszek abban,hogy akik elmentek jó helyen vannak és látnak minket.Azóta ugy élem az életem,hogy tudom onnan fentröl Ö mindent lát. 26/L
2009. szept. 15. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!