Lassan be fogok kattanni! Mit tegyek ezzel az elviselhetetlen nővel? (anyósjelölt)

A párommal fél éve élünk együtt egy szoba-konyhás kis lakásban. Mikor terveztük,hogy összeköltözünk megkérdeztük az elvált,egyedül élő anyját,hogy nem szeretne-e hozzánk költözni (akkor még normális volt ezért ajánlottuk fel neki),mert akkor 2 szobás lakást kerestünk volna,hogy elférjünk hárman. Azt mondta,nem, ő marad a saját lakásában. Ő másik megyében él,középkorú és sehova nem veszik fel dolgozni,szóval napról napra él.

Szóval kibéreltünk egy kicsi lakást ami kettőnknek tökéletesen megfelel. De egyszer nem voltunk otthon és jött a telefon,hogy hol vagyunk,mert anyós ott áll az ajtónk előtt. Hát mondom ez így tök jó,mert mi meg pont másik városban voltunk az én szüleimnél,így jöhettünk vissza,hogy anyóst beengedjük.Mert ugye bejelentés nélkül jött. És ottfelejtette magát 2 hétre. Főztem rá,mostam rá,neki is vásároltam,amit szeret joghurtot,stb. Erre olyanokat csinált,hogy míg a párommal dolgoztunk ő takarított és "véletlen" az én pólómmal,amit aktívan hordok törölte a port,mert ő azt hitte (na persze),hogy az a portörlő rongy.Egy majdnem új póló.De ezt a békát lenyeltem. Aztán eltelt a 2 hét és hazament.

Nem telt el egy hét és jött a párom a munkahelyemre,hogy mondani akar valamit,de ne akadjak ki. Hát megint jött anyuka bejelentés nélkül,csak most épp otthon volt párom is.

Na ekkor már majdnem 4 hétre felejtette ott magát anyós. És már olyanokat csinált,hogy ránknyitott,mikor épp készültünk kicsit "összebújni" a párommal,és volt olyan,hogy megállt a szobaajtóban,mikor öltöztem és nem zavartatta magát,hogy ott állok egy szál bugyogóban. Aztán összemosta a fehér ruháimat a színesekkel,így mindnek halványrózsaszín színe lett. Aztán főzött is és véletlen mindig azt amit én nem szerettem. De átrendezte az egész konyhát, a fűszereket az evőeszközöket a mindent is.Aztán meg lestem,hogy kedden még úgy volt minden ahogy én használom,szerdán meg semmit nem találok.

Aztán mondtam neki,mert már elszakadt a cérna,hogy nagyon örülnék neki,ha hazahúzna,mert nem erről volt szó. Mi az elején direkt megkérdeztük,akar-e jönni. Nemet mondott,így olyan lakást béreltünk ki ami nekünk kettőnknek jó,de harmadik ember már nem fér el benne. És mondtam,hogy amúgyis fiatalok vagyunk a párommal kettesben akarunk lenni. Támogatjuk havonta anyagilag de ne járjon a nyakunkra,mert most még kedvesen is szóltam!

Persze vérig volt sértve,és pár napra rá hazament.

Alapjáraton nem vagyok bunkó senkivel.Ő világ életében lesz.rta a fiát,de ha baj van akkor tud jönni. Mellesleg 200km-re él tőlünk,de valahogy a buszjegyre meg a cigire mindig van pénze csak kajára nincs,és akkor addig sír a telefonba míg párom meg nem sajnálja,mondván,hát mégis az anyja,és küld neki pénzt. Oké,támogassa,míg megengedhetjük magunknak,de akkor maradjon a fenekén otthon.

Ja amúgy,mikor ittfelejtődött,akkor a konyhában lévő kis heverőn aludt és jól el is tervezte, aztán meg el is mondta nekünk,hogy milyen jó lenne,ha ideköltözne és ő ott a konyhában pont jól elférne. Hát én meg mondtam,hogy szó nincs róla! Én nem nyomorgok 25 évesen azért,hogy ő kényelmesen ellegyen.Persze a párom nem akar konfrontálódni,igazat ad nekem,megvéd az anyjával szemben,el is beszélget néha az anyjával,de nem túl következetesen.Pedig nem az én dolgom lenne kiosztani az anyóst.

És pár napja jött megint a telefon,hogy eljönne pár hétre! Mondtam a páromnak,hogy akkor én hazamegyek a szüleimhez,mert nem fogok tönkremenni az ő anyja miatt idegileg. Mert ha ez a nő itt van,akkor a méregtől bőgve alszom el,és egész nap bőgök ha épp nem dolgozok.És több kárt csinál a lakásban mint hasznot és kutat a cuccaink közt.

Mondta a párom,hogy persze,beszél az anyjával,de attól félek,ahogy eljött múltkor is szó nélkül,úgy megint el fog már csak kicseszésből is.

Én már nem tudom,mit csináljak,de félek,hogy rá fog menni a kapcsolatunk erre az egészre. Én már rongyosra jártattam a szám,először kedvesen aztán bunkón magyaráztam el a páromnak majd ugyanígy az anyjának,hogy ez így nem jó,nem működik így az együttélés.

A saját pénzemből bérelt lakásban,ahol a párommal vagyok nem akarok kerülgetni senkit. Mert más lenne a helyzet,ha egy kedves nő lenne,és úgy segítene,hogy ne ártson vele.De sajna nem egyszerű eset ez a nő,és én meg nem akarok tönkremenni,és a páromat sem akarom elveszíteni és még nekem van bűntudatom,mikor a páromnak panaszkodom a saját anyjára,holott szerintem jogos a felháborodásom.

Mi a fenét tegyek? Adjatok tippeket légyszi,mert most is fel tudnék robbanni,pedig itt sincs....még.

(én 25 éves vagyok a párom 28 éves)