Jól érzem, hogy ennek a házasságnak befellegzett?
A kommunikáció a nullára csökkent a férjemmel, de legalább is a gyerekkel kapcsolatos dolgokon kívül másról más nem is beszélünk.
Megkérdezzük egymástól, hogy hogy van, mi újság, de ennyi. A válasz kb. egy mondat és nincs folytatás.
A hétvégén hosszú idő után kettesben elmentünk egy napra kikapcsolódni, gondoltam én naiv, majd most beszélhetünk a problémáinkról, de semmi sem történt. Folyton csörgött a telefonja, munkahelyről és egyéb kérdésekkel keresték, de amikor ez nem lett volna akadály, akkor is csak hallgattunk.
Az a legszomorúbb, hogy hétköznap szinte nem is találkozunk, mert késő este ér haza a munkából, reggel meg elmegy korán, így akkor még nem beszélünk, napközben 3-4 alkalommal telefonon beszélünk, de az is annyira ellaposodott, csak annyi, hogy hogy van, evett-e már, van-e munka és hogy itthon mi van a gyerekkel, de ennyi. És ez, mint egy betanult szöveg ismétlődik nap mint nap.
A gondjainkat nem tudjuk megbeszélni, mert egyikőnk sem kezdeményez, de ha mégis, akkor meg le van tudva annyival, hogy majd jobb lesz. Szerintem meg már nem.
Te dolgozol?
Vannak időszakok, amikor laposabb minden, de akkor egyik félnekkellene feldobni a kapcsaolatot. Nem is kell hgelyrehozni, csak picit kiszellőztetni, de ha egyikőtök sem tesz érte, akkor sajnos ahogy írtad befellegzett. Hogy működjön a dolog,mindkettőtöknek kell tenni. Hajrá!
Mióta vagytok házasok?
Ilyen hullámvölgyek mindig vannak.
Ahogy elnézem, nem viszitek túlzásba az élményeket. Bármilyet.
Ingerszegény környezetben mindenki ilyen lesz.
Miről beszélnétek ha egyszer nem történt veletek semmi? :)
Próbáljatok egy kis izgalmat csempészni a hétköznapokba, ha kikapcsolódni mentek, tegyetek is valamit, ne csak üljetek egymás mellett.
Nem hinném, hogy van valakije, sajnos úgy veszem észre, hogy én vagyok a passzívabb. Ő kapálózna jobban értem, de én inkább hárítok.
8 éve vagyunk együtt, és valóban, engem elég kevés inger ér mostanában, majd most megyek vissza dolgozni, ettől várok némi fellendülést az életemben, mert nagyon ellaposodtam itthon. Sajnos anyagi okok miatt elmaradoztak a kettesben töltött idők, persze tudom, hogy lehet ezt pénz nélkül is megoldani, séta és ilyesmik, de ezekre őt sosem lehetett rávenni, sosem volt egy romantikus alkat. Néha már azt sem tudom, hogy miről kellene beszélgetni, mindig a munkáról és a gyerekről nem lehet.
3-as vagyok, szinte magamra ismerek a leírásodból :)
A kapcsolatoddal valószínű semmi baj nincs, veled annál inkább hiszen begubóztál, talán depressziós is vagy.
Sok lehetőség van az otthoni kikapcsolódásra, egy-egy otthoni romantikus vacsi, torna, jóga (nagyon beválik!), és bizony a szexuális életet is jó feldobni, sokat dob az ember kedvén.
Az én férjem is nagyon ki volt szegénykém, én is csak gubbasztottam itthon egész nap és veszekedtem vele.
Persze hiszen ő éli világát, munkába jár, szórakozik a kollégákkal, pénzt keres, míg én ülök itthon és jobb híján főzök, takarítok.
Nálam fentebb felsorolt dolgok váltak be, plusz felvettem a kapcsolatot újra pár nagyon régi barátnőmmel...
Várd ki türelemmel a munkát, meglátod, rögtön jobb lesz minden :)
Ha most elváltok, sose lesztek a régiek. Pláne az első válás nagyon megviseli az embert.
Picit gyúrjatok még a kapcsolat megmentésén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!