Haza mennétek a műtétre?

Ne haragudj, de te, a saját lánya is csak vónakodva vállalnád... inkább nem, mint igen. Akkor a sógornődre miért sértődsz meg, aki nem is a vérszerinti gyereke?

Mellesleg neked hogy esne, ha a te gyereked vacilálna hasonló helyzetben?

Én bevállalom: nem mennék haza...

Háttér: nincs túl jó kapcsolatom anyámmal, ráadásul ő olyan aki nagyon tudja magát sajnáltatni, elvárja hogy körülugrálják... egyszer elvágta az ujját egy üvegszilánkkal, amit a sebésznek össze kellett varrni: ennek eredményeként közel 1 hónapig (!) csak feküdt az ágyban és nyavalygott...pedig csak az egyik ujját varrták össze pár öltéssel... az pedig nem egy hasi műtét

Esetleg ha olyan anyagi helyzetben vagy (vagy lennék), akkor támogatnám őt egy olyan gondozónővel aki ránéz naponta 3x, és elvégez néhány fontosabb dolgot...ha annyira nem akarsz haza menni... talán ez a középső út...

Anyád elhanyagoltnak érzi magát? Nem csodálkozom..

Sógornőtől elhanyagolt? Kétlem, hogy úgy kellene értelmezni. Nem szólt a sógornőnek? Ez a műtét nem az a

fajta orvosi beavatkozás, amit nagydobra verünk.

Főleg nem egy kis faluban. Ahol még mindig úgy tartják, na persze, azért műtik, mert nem volt tisztességes..

Falun lakom, tudom!

Ugye azt azért tudod, hogy nem ok nélkül műtik? Azt is tudod, hogy szövettan eredménye is mellbevágó lehet.

Viszed a gyereket is. Anyukáddal sem kell minden másodperben együtt lenni, hanem besegíteni neki. A babát is el tudod látni. Kicsit kényelmetlen, kicsit fárasztó, de egy életben egyszer ki lehet bírni, elvégre nem sokszor veszik ki az ember méhét...Nem is értem, mit problémázol ezen. Ennyire rossz a kapcsolatotok?

Azt meg végképp nem értem, miért emlegeted állandóan a sógornődet. Nem az ő anyja. Ő majd ágytálazza a sajátját. Eszembe nem jutna az anyósommal foglalkozni, ha lenne neki saját, édeslánya. Ez azért mégiscsak a te dolgod, hiába ráznád le magadról. nem is értem: te is a kibúvót keresed, meg vonakodsz, akkor miért csodálkozol, hogy neki még ahhoz sincs kedve, hogy a társaságát keresse. Kéthetente egyszer mennek? Bakker, van nekik saját életük is, jó, hogy nem egy olyan öreglánnyal akarják a szabadidejüket tölteni 1 éves gyerek mellett, akivel vélhetően nem is jó a kapcsolat. Söprögess a saját házad táján.

Szerintem meg pont hogy te vagy érdekes.

Már miért a sógornődnek kellene ápolni?Főleg mikor a saját lánya nem akar hazamenni. Én nem feltétlen ápolnám az anyósomat. És a sógornőimtől sem vártam hogy anyukámat ápolják. Én ápoltam ők látogattak.Ennyi.

Kicsit túl dramatizálod a gyerekek kérdést. Miért ne lehetne gyerekkel hazamenni. Otthon is gondolom főzöl mosol takarítasz a gyerekek mellett. De nem tudom eldönteni hogy hány gyereked van egyszer többes számban írsz róluk utána meg egyes számban.Szerintem megoldható lenne ez az egész de te nem akarod megoldani inkább kifogásokat keresel és újjal mutogatsz a sógornődre, miközben te sokkal rosszabb vagy, hiszen nem az ő dolga hogy ápolja. Ha már mutogatni akarsz akkor a fiú testvéredre és magadra mutogass.

Akármi is van, az édesanyád!

Mennék, gyerekkel együtt, ha a sógornő segít, bevásárlás, takarítás, főzés hasonló téren, az is segítség, ha nem segít, vedd úgy, hogy ahol most jelen pillanatban élsz, ott is meg kell tudni csinálnod ugyanezt. Ehhez pluszba az édesanyád napi ellátása jönne hozzá. De minél inkább telik majd az idő, telnek a napok, annál könnyebben fog tudni mozogni ő is.

Mellesleg ahogy elnézem, fordított esetben te sem tudnál, vagy esetleg bármikor te sem fogsz tudni másra támaszkodni, mint édesanyádra. Akárhogyan is lesz, ő az édesanyád!

Természetesen hazamennék! Ugyan nagyon rossz anyukámmal a kapcsolatom, mert alkoholista, de ha szüksége van rám, gondolkodás nélkül megyek!

Menj, és persze vidd a gyereket magaddal. Semmi baja nem lesz a két hét alatt, nem ez fogja megrontani az apa-gyerek kapcsolatot. Különben meg hétvégére a férjed is leutazhat. Bár lehet, hogy kimondottan élvezné, ha lenne egy olyan hétvégéje, amit egyedül tölthet.

Gyerek ide vagy oda én pakolnék és utaznék! Szó sem lehetne arról, hogy anyukám teljesen egyedül legyen egy ilyen komoly beavatkozás előtt/után. Lehet, hogy ellátják az orvosok és relative mindent megkap, de azt semmi sem pótolhatja, hogy az ember gyereke szorítja a kezét a fájdalmas időszakokban, visz neki gyümölcsöt, megfőzi a kedvenc ételeit, sütit süt és viszi a kórházba, beszélget vele, tartja benne a lelket stb.

Nekem még nincs gyerekem, de ha nekem lenne problémám, engem is jól érintene, hogyha édesanyámék mellettem lennének és mivel jó a kapcsolatunk, tudom hogy rohannának is azonnal. A minimum, hogy én is megtenném, még külföldről is!

A gyereket meg lehet oldani, viszed magaddal, lehet nehéz lesz, de 1-2 hetet ki lehet húzni így. Apukádra bízni, amíg te bemész a kórházba, vagy nagyszülőkre, bárkire. Néhány órát kibír mással. Végső esetben magaddal is viheted a kórházba, nem hiszem hogy gond lenne belőle. Én biztosan mennék!!