Haza mennétek a műtétre?

Én hazamennék az anyukámhoz mert nagyon jó a kapcsolatunk és megérdemelné. Most műtik majd apukám szemét és mellettük állok, kivesszük a részünket a férjemmel.

Az a két hét amit náluk töltenél nem hiszem hogy akkora nagy dolog lenne mármint a baba-apa kapcsolatban.

Szóval én hazamennék és ápolnám anyukámat , főznék helyette, mosnék, takarítanék hogy nehogy megerőltesse magát.Ezt egy férjnek is meg kell értenie. És írod a fiútestvéredet , nyilván neki is megkell látogatnia de egy lány gyerek más. Te tudsz anyukádnak segíteni a fürdésnél is akár amiben a fiú nem. Én nem a fiútesóimtól várnám ezeket hanem én tenném meg. És meg is tettem mikor anyukámat érszűkülettel műtötték. A fiúk csak látogatták én annál sokkal többet.

Aki azt írja hogy minek menni hisz ott vannak a nővérek azt biztos nem műtötték még.

De mikor hazamegy akkor kell a segítség.

Írod hogy a gyereked nem találkozik sokat az apjával. Mikor én is ilyen idős voltam anyukám mesélte hogy én is ritkán láttam apukámat. Reggel még aludtam mikor elment, este már aludtam mikor megjött. De később teljesen rendeződött a dolog, mikor nagyobbacska lettem. És mondom ez a 2 hét amíg lemennél ez nem akkora idő. Ha jó a kapcsolatotok a férjeddel akkor ő is melléd áll, és akár vesz ki szabadságot és elkísér titeket.

kórházban a műtét után 24 óráig nem kelhet fel. Ott nem kell ágytálazni, katéter van. Utána viszont minél többet sétálni, hogy a belek ne nőhessenek össze.

Nem fizikailag, lelkileg van szüksége RÁD!

Bizony, egy nőt nagyon megvisel egy ilyen műtét.

Nem is tudom, engem fizikailag, vagy lelkileg viselt meg jobban. Jól esett, hogy a lányom mellettem volt. Férjem is, de az ő segítsége kimerűlt a főzésben, porszívózásban, és egyéb háztartási munkákban.

De kellett bizony ápolni a lelkem is..Menj haza.

Ne legyen később fájdalom a Te, és Anyukád lelkében, az elmulasztott együtt túlélésben. Mert a baj (is) összetartja a családot.

Én biztos hazamennék. Mindenkinek csak egy édesanyja van, és minden édesanya megérdemli hogy ilyen esetekben mellette legyenek a gyerekei, ahogy ő is mindig ott volt mellettük.

Na meg ha az én édesanyámat műtenék, annyira aggódnék, hogy nem is tudnék otthon ülni a fenekemen.

Ha nem tervezed, minek kérdezted meg?

Mit nem vállal a sógornő? Lelki támasz is kell,mert a főzést, takarítást meg lehet oldani. Bárki képes rá.

Sógornő? Szomszédasszony, postás?

TE Anyukád, nem az övéké.