Házasságban élő nő vagyok, de nagyon régóta úgy érzem, hogy egy nővel boldogabb lehetnék, hogyan tovább?
Sajnos nem tudok elég időt fordítani most arra, hogy az elején kezdjem és nem is biztos, hogy szükség van rá, szóval a lényeges dolgokat próbálom inkább leírni.
Házas vagyok 7 éve, van egy ovis gyerekem is. Mindig is inkább karrierista voltam, emiatt fel sem tűnt, hogy sorra mennek tönkre a kapcsolataim és nem érzem magam boldognak. Aztán megismertem egy 15 évvel idősebb férfit, akire felnéztem és nagyon kötődtem hozzá, úgy éreztem, hogy bármi is lesz, mellette biztonságban leszek és harmóniában élhetünk. Tényleg így lett, mindenem megvan, érezhetném az életemet teljesnek, de valamiért képtelen vagyok és ezt már nagyon régóta érzem, de csak néhány hónapja jött el az idő, amikor bevallottam magamnak.
18-19 évesen rengeteg dolgot kipróbáltam, kezelhetetlen voltam, de minden közül a legjelentősebbek az érzések voltak, amiket táplált irántam egy másik lány, én meg viszonoztam. Ennek aztán véget kellett vetnem, mert senkinek nem akartam lerombolni a rólam kialakított illúzióját, de sokáig ott lappangott az érzés és nemrég köszönt vissza egy teljesen más személy megjelenésével.
Egyszerűen úgy érzem, hogy tehetetlen vagyok, mert vágyakozom a dolog után, de ezzel együtt szégyent érzek, bűntudatot, nem tudom, hogy mit tehetnék. Képtelen vagyok bármit is lépni, csak szenvedek és már teljesen felemészt belül.
Megköszönném, ha objektív tanácsot adnátok, nincs senki, akivel erről beszélhetnék, képtelen vagyok bárkinek is elmondani a környezetemben.
válasza:De nem is azt láttad, hogy az a normális, hogy anyukád egy másik nőt simogat...
Egyetértesz, vagy sem, ez így van, nyugodtan utánaolvashatsz. Nem véletlenül nem vállalhatnak gyereket a melegek. Egyszerűen nem tudná, hogy viselkedjen párkapcsolatban, mert rossz mintát látott. Csonka családban legalább semmilyet nem lát, azt könnyebb kezelni.
válasza:
válasza: válasza:Ez a volt diákod mennyivel fiatalabb nálad? Én csak akkor borítanám fel az életemet, ha biztos vagyok abban, hogy ő az igazi.
Viszont nekem is volt barátnőm, aki hát, az az érzelmi zsarolós típus volt. Inkább szakítottam vele, mert ezt nem bírtam, a hétköznapokban egy pasival jobban kijövök.
válasza: válasza:#15: De a maradástól sem lesznek kisebb vesztesek... Ez a szép anya, apa, lurkó álomvilág már széttört... A gyereknek sosem szabad visszatartó erőnek lenni, ha az embernek már nem a másik kell. Az ember akkor tör össze igazán mindent, a kapcsolat úgyse lesz jó, a gyerek pedig megérzi, hogy nincs rendben a szülei kapcsolata és lelkivilága.
Nehéz dolog ez, kedves kérdező. Ha ez komoly, s leírásod alapján az, akkor bármit is választasz, az fájdalmas lesz. Én amellett vagyok, hogy az ember fogadja el önmagát és ne éljen látszatéletet hazugságban, sajnos férjjel és gyerekkel ez brutálisan megnehezíti a változtatást. (Van azért rosszabb is. Amikor valaki nemet vált egy gyerekes házasságban, amit a partnere nem tolerál, mert kicsit sem biszex. Nem én találtam ki, valós eset. Te legalább maradsz jobbára önmagad. Nem mintha ez nagy vigasz lenne :( )
válasza:Kedves Kérdező!
Nagyon együttérzek Veled, tényleg nagyon nehéz helyzetben vagy. És nemcsak a helyzet és a döntés nehéz, hanem látom, hogy a lelked mennyire össze van gubancolódva... Ilyenkor persze az ember képtelen eligazodni önmagán, a gyötrelem elemészti a lelki erőit, a színeit elfakítja, s a kérdés egy nagy, kibogozhatatlan csomóvá válik...
Én persze nem tudom, hogy Neked mi az utad, mi a helyes döntés. Hogy hosszú távon ki mellett van a helyed, vagy rövidebb távú kapcsolataid lesznek, hogy férfi vagy nő-e az igazi társad, hogy a férjed, más férfi, ez a lány vagy más lány... vagy többmindenki egymás után...
Mit érzel, mi segíthetne önmagaddal jobban tisztába jönni?
Vannak olyan időid, amikor magadra tudsz figyelni, magaddal lenni? Foglalkozol valamilyen módon önismereti munkával, akár egyénileg, akár csoportosan?
Fontosnak tartanám, hogy dolgozz azon, hogy mind jobban megismerd és elfogadd magad, hogy egyre közelebb kerülj magadhoz minden téren.
Feltűnt egy kifejezés: azt írod, próbáltad már őt elfelejteni, de Ő nem hagyta... Ez úgy tűnik, hogy tkp. ő dönt, te irányítható vagy. Na ez egy kicsit ijesztően hangzik...
Meg tudod fogalmazni, hogy ez a lány mit jelent neked? Érzelileg,lelkileg, intellektuálisan, testileg stb? Mi az, amiben ez a kapcsolat több, jobb, mint a férjeddel való kapcsolat?
Ha akarsz, privátban is írhatsz, szívesen beszélgetek, látom, hogy tényleg nehéz most neked.
30-as nő vagyok.
Köszi a segítő szándékot.
Tényleg nagyon össze vagyok zavarodva, de ettől függetlenül az életem nem áll meg, nem is akarom ezzel terhelni a legjobb barátaimat sem, meg baromi nehéz is róla beszélni. A férjemet emberileg szeretem, de azt hiszem sosem volt meg a mély szerelem, egyszerűen csak annyira felnéztem rá, hogy úgy éreztem, ez legyőz bármit, próbáltam boldoggá tenni. De ahogy teltek az évek, egyre inkább éreztem, hogy valami nem oké, teljesen kiüresedtem. Lehettek voltak fellángolásaim más pasasok iránt, mert állandóan megcéloztak, de barátságon kívül semmi más érzés nem volt bennem. Régebben sem túlzottan, bár az a típus voltam, akinek nem kellett senki után szaladnia, mert jöttek maguktól. Ennek ellenére a legjobb férfi sem hozott lázban hosszútávon.
Aztán tavaly előtt túl mély barátság alakult ki ezzel a lánnyal és én nagyon megijedtem, mikor realizáltam, hogy mit akar tőlem, aztán meg hogy én is akarom és ez félelmetes, szóval inkább nem akartam semmit. Viszont nem tudtam ezt pár hónapnál tovább betartani és azt vettem észre, hogy folyton ő jár a fejemben, nagyon fáj, hogy elutasítottam és teljesen zavarodottan viselkedtem mindenki előtt hónapokig, egészen addig, amíg bele nem merültem vele a csendes boldogságba egy külön lakásban. Ő minden értelemben sokat jelent nekem.
A férjemnek már egyszer pedzegettem a témát, de számára minden ilyen jellegű dolog undorító és nem értené meg, pedig szabad felfogású művészember.
válasza:Kedves Hanna!
18.21-es vagyok megint.
Szóval akkor van egy közös helyetek, egy intim zug, ahol igazából már van alkalmad megélni, hogy milyen is neked ő, milyen ez a kapcsolat.
Sokat segít az embernek, ha megfogalmazza, kiírja magából, hogy mit él meg, hogy érzi magát.
- Akkor, amikor vele vagy, és megszűnik létezni a vállalt életed, milyen érzések vannak benned? Mit adsz neki, mit ad ő neked? Milyen űrt tölt ő be? Hiányzik-e ebből valami?
- S ha a férjeddel vagy, mit élsz meg, mit érzel? Ő mit ad neked, s te mit neki? Milyen hiány marad benned?
Azt írod:
teljesen zavarodottan viselkedtem mindenki előtt hónapokig, egészen addig, amíg bele nem merültem vele a csendes boldogságba egy külön lakásban
- Akkor voltál zavarodott, ha együtt láttak, vagy általában? Mit jelent, hogy zavarodott, mit csináltál?
- Azóta hogy viselkedsz mások előtt? Milyen a lelkiállapotod?
Ha a társadalom nem botránkozna meg, a családod, barátaid, kollégáid nem ütköznének meg rajta, ha nem lenne még gyereked, akkor tudnád, hogy mit tegyél?
Mi a félelmed?
- Ha a lányt választanád, s mindent borítanál, milyen rossz következmények lennének?
- Ha a lányt elhagynád, s a férjeddel maradnál, milyen rossz következménye lenne?
Őszintén azt kívánom Neked, hogy boldog légy, hogy megtaláld a saját utadat. Ez a legnehezebb feladatunk az életben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!