Most tényleg én vagyok a "gyerekutáló" nőszemély a párom szemében? Ti mit tettetek volna vagy tennétek a helyemben?
Páromnak van az előző házasságából egy 11 éves kisfia.
Ezzel semmi gond sincs.
A probléma ott kezdődik, hogy :
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
1. A gyerek rendkívül elkényeztetett. Szó szerint értsétek, az ég világon SEMMI sincs neki megtiltva. Amikor megkérdeztem a páromat, akkor azt mondta, hogy nem szeretné, ha nem örülne a gyerek, rengetegszer kapott akár naponta új játékokat, mert jó volt nézni ahogy örül, és nem akarja mindig azt mondogatni, hogy "nem nem nem nem". Ráadásul ha tiltogatna neki akkor szerinte kevesebbszer látná őt a héten.
2. (ami a legjobban idegesít) A párom volt felesége állandóan ellenem neveli a gyereket. Beszól, lek*rváz, rugdos stb.
Eddig tűrtem, mondván hogy "kisgyerek, azt sem tudja mit jelent" , persze mindig rászóltam.
De a pohár nemrég telt be.
3 hónapja annak, hogy édesanyám elhunyt. Párom a szobában volt, én a konyhában, a gyerek is a konyhában volt. Elkezdte szidni az édesanyámat, és h "milyen jó, hogy már meghalt". Na ekkor besokalltam, odamentem, és lekevertem neki egy nagy maflást. Párom persze hallotta. Erre elkezdett visítozva bőgni, meg szaladni a páromhoz.
Párom ezt számon kérte.
Közöltem vele, hogy vagy megneveli, vagy szól a drága ex-nejének hogy ne ellenem nevelje a gyerekét, vagy szedi a sátorfáját és ide a gyereket többet be nem engedem, aztán felőlem visítozhat.
Elmondtam neki miket mondott, párom leszidta a gyereket, de neheztel rám, hogy miért kellett a pofon.
A gyerek már kevesebbszer szólogat be, és nem durvákat, de még mindig azt csinál amit akar.
Mit tegyek?
Ti mit tennétek?
Valóban én voltam a hibás, és tényleg elvetettem a sulykot?
35/L
Igen az én lakásom.
Tűrni tűrtem ugyan, de kismilliószor szóltam rá, akár erősebb hangnemben is.
Kissé megtorpant, majd amikor megnyugodott, folytatta.
Kisebb korában az anyja kényeztette el, most a párom azért nem akar neki NEM-et mondani, mert akkor fél, hogy nem láthatja.
Megmondtam neki, hogy vagy nevelje meg, vagy ide többet be nem teszi a lábát, bármit mond a párom, vagy a gyerek.
Valószínűleg ráfért, persze sajnálom a gyereket, mert nagyrészt nem az ő hibája, de ilyet akkor sem mondunk, senkinek.
A gond az, hogy a párod a közös gyereketeket is így nevelné.
Ez annyira tipikus, hogy kinyaljuk a gyerek s-t, csak hogy szeressen...csak rosszat tesz vele, vajon miért nem látja?
A sulykot a gyerek vetette el, meg a párod, aki mindent ráhagy.
Az ilyen gyerekből lesz az, akinek kamaszkorában még nagyobb lesz a szája, még követelőzőbb lesz.
Mondd meg a párodnak, hogy nem akarsz közéjük állni, de ha hagyja, hogy a szemtelen kölyke megalázzon, bántson, akkor Téged ez az ember nem szeret!
Nem a férjem, párom csak.
Megkérdezhetem, hogy unokatesódéknál a gyerek hogyan viselkedik? Ő is el volt kényeztetve? Mármint, hogy minden meg volt neki engedve?
Most próbálja a párom nevelni a gyereket, mert belátta, hogy igazam volt, de nem akar elveszíteni.
Most a gyerek ritkábban jön (eddig hetente 4-szer jött, most csak 2-szer), nem tudom hova fog ez vezetni, de remélem nem rossz irányba.
Nekem sajnos saját gyerekem nem volt még, így nincs nagy tapasztalatom a nevelésben, de melyik rosszabb? Ha a szülők tesznek a gyerekre, vagy ha mindent megkap és mindent megengednek neki?
Scythian! És te mire vitted? Hány éves vagy?10? Vagy te is olyan buta nőcske vagy, mint az exfeleség?
Félelmetes,milyen buta emberek vannak.:D Vagy csak ennyire unatkozik valaki, vagy valami odabent zizis.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!