Ezt meg lehet bocsátani egy férjnek?

Ha tegyük fel úgy történt volna, hogy önszántadból jöttél el onnan és akkor vágja ezt a fejedhez, még akkor sem helyénvaló így beszélni az embernek a párjával, így meg pláne..

Hát én a te helyedben biztos én is elköltöztem volna onnan és akkor bocsátanék meg, ha tényleg látnám, hogy nagyon nagyon nagyon nem gondolta komolyan és pillanatnyi idegbaj jött csak rá.

Hát, nem igazán....

Nálunk a férjem vált munkanélkülivé,és én azon voltam, hogy ne adja bánatában ivásra a fejét.Mindenféle programokat találtam ki.Elment autóvezetői tanfolyamra, megcsináltatta a fogait,amire azelőtt nem volt ideje.(persze ehhez kellett némi vésztartalék is.)

Eszembe se jutott ezért kirakni,pedig előtte pár hónappal súlyos házassági krízisen mentünk át(konkrétan megcsalt).

De mindent megbeszéltünk,és azóta minden rendben,ennek lassan 3 éve.:)

(az mondjuk megfordult a fejemben,hogy vajon m.nélküliként is kellett -e volna annyira annak a bizonyos nőszemélynek)

Ahogy utolsó előtti írja, erre gondoltam. De ennek így kellene a másik oldalról is működni.

Mikor a szerelem kezdődik, a házasság előtt, az egészet elborítja a rózsaszín köd, és ez gyakran megmarad csak a szine változik mocskosszürkévé. Ezt nem szabad hagyni.

Stepan Petrovics Scsipacsev szépen megírta a Ljubovju dorozsity umejtye... (Becsüljétek a szerelmet) kezdetű versében (egyik magyar fordítás címe Tévedsz):

....Az életet véges végig együtt kell leélni,

úgy válik el, mit ér a nő és mit ér a férfi.

Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni

A szerelem dal amelyet együtt kell megírni.