Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Költözni vagy nem költözni?

Költözni vagy nem költözni?

Figyelt kérdés

20 éves egyetemista diáklány vagyok, bejárós, az iskolától 30 km-re lakom.

Van egy barátom akivel 3,5 éve együtt vagyunk.


Több okból is szeretnék költözni, a gond csak a megvalósítással van.

14 éves voltam, hogy anyukám meghalt, így édesapámhoz és a barátnőjéhez kerültem. Akkoriban vásároltak lakást, apa kitudta fizetni a részét, a barátnője nem, hitelt vett fel de a kezes apám.


Mint ahogyan lenni szokott a mostohámmal nem igen jövök ki jól. Már eleve az a beleszólok típusú ember, amikor még nem laktam itt akkor is folyton beleütötte az orrát mindenbe. Okoskodó, és nagyon kétszínű, kicsit olyan mintha ő is apám gyereke lenne és versenyeznünk kellene, hogy kit szeret jobban. Úgy is viselkedik, mint egy gyerek. Árulkodik, csapkolódzik, alám rak, megfúr ahol csak tud ( habár az utóbbi időben javult a viszonyunk miután többször a sarkamra álltam, hogy 20 éves létemre ő már ne anyáskodjon felettem)

Néha elgondolkozom, és arra az álláspontra jutok, hogy őt is meg lehet érteni valamilyen szinten. Hosszú évekig tengődtek apával egy egyszobás albérletben, végre van saját lakás, felújítva, újonnan bútorozva, erre a semmiből a nyakukba szakad egy ilyen kolonc. Azután mindig eszembe jut, hogy végülis ő vállalta, amikor 24 évesen összejött egy 45 éves 3 gyermekes családapával ,nem?


Nos, a lényeg tömören, hogy unom már az örökös vitatkozást, engedélykéregetést, hadakozást.

Engedélyt kell kérnem ha a barátom itt akar aludni, ha elakarunk menni valahová, különben beárul apámnak. Iszonyat üvöltözés van ha például pizzát rendelünk, vagy főzök magamnak valamit. Nem is kell mondanom, hogy apa kinek a pártján áll. ( megjegyzem, hogy majdnem teljesen öneltartó vagyok- rezsit fizetek, tisztálkodási szereket, ételt magamnak veszem)


Apának mondtam, amikor kiderült, hogy felvettek az egyetemre, hogy én elköltözöm. Óriási balhé, vita lett belőle, mert tudni akarta miért akarok elköltözni. Mondtam, hogy mert nem akarok itt lakni, érzem, hogy csak nyűg vagyok mindenkinek a nyakán. Meg van mondva meddig tévézhetek, meddig égethetem a villanyt.


Akkor belementem, hogy nem költözöm még. Elmagyaráztam apának, hogy remélem tudja mivel jár egy vizsgaidőszak. Gyakran hajnalig nyúló tanulás, gépelés, magolás, hiszen rövid idő alatt sok vizsgát le kell tennem. Azt mondta, hogy nem lesz ebből probléma. Most már túl vagyok az első egyetemi félévemen, a kapcsolatomban is tovább akarok lépni.

3,5 év után még mindig ott tartunk, hogy nála az anyukájától kell engedélyt kérni ( aki mondanom sem kell a legnagyobb szabotőr, és nem igazán szeret engem), nálam apámtól és az ő barátnőjétől. Szükségem lenne végre egy nyugodt otthonra.

A vizsgaidőszak után persze megkaptam apámtól, hogy én mindig milyen sokáig fent voltam, felkeltek arra, hogy vécézek, meg, hogy gépelek és, hogy mennyi lett a villanyszámla.


Így elhatároztam, hogy elköltözök. Diákhitelt kellene felvennem, de nem bánnám, tudom mekkora felelősséget veszek a nyakamba. Emellett diákmunkát vállalnék ( ahogyan eddig is) plusz valamennyi árvasági segélyt is kapok. Kiszámoltam mindent, mindennek utánajártam, úgy beszéltük meg barátommal, hogy összeköltözünk.


Itt jön a de. Se nem tanul, se nem dolgozik. Az elején még lelkes volt, ám amióta anyósom megtudta mire készülünk beetette valamivel.( barátom jelentkezett egy állásra, anyósom ugyanoda beadta a jelentkezését, ha a barátom beakart menni a munkaügyi központba megtiltotta neki, vagy elcsalta valahová valamilyen indokkal) Nem mondja ki nyilvánvalóan, de látom, hogy nem akar mégsem összeköltözni. ( vagy munkát vállalni?). Mindenhová én küldöm el az ő életrajzát, én keresem az állásokat neki gyakran hajnalokig. Munkaügyi központban elzavarták, hogy még diákstátusza van, és nem tudják így beregisztrálni.


Nem tudom mit tegyek. Egyedül maximum úgy tudnék elköltözni, hogy maximális hitelt veszek fel, munka + az árvasági. De nem is hiszem, hogy apa így belemenne.

Az egyetlen barátnőm egy messzi városban tanul, akik meg az egyetemről lettek barátaim ők már mind koliban, albérletben laknak vagy a párjukkal.


Idegenekkel meg összeköltözni nem tudom mennyire jó ötlet, ki tudja kit kapok lakótársnak? Lehet valami bulizós, partyarcot, akkor meg már jobb itthon.


Mit tegyek?

Bocsánat, hogy hosszúra nyúlt.


2013. febr. 10. 00:37
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:

Ha csak diákhitelre tudod megoldani akkor inkább ne.

Van olyan ismerősöm aki vett fel diákhitelt csak azért, hogy összeköltözhessen a pasijával meg eljöhessen otthonról. Ezért nem éri meg adóssággal kezdeni az életed főleg a mai világban. Ugyanis az egyetem befejezése után 3 hónappal törleszteni kell és azt sem garantálja neked senki, hogy azonnal találni fogsz munkát.

A sok hiteles is elvileg tudta mit vállal és látod mi lett belőle...

2013. febr. 10. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim válasza:
Szerintem is költözz, lépni kell, ez így nem megoldás és nem érdemes húzni-halasztani...
2013. febr. 10. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
100%

A barátod eléggé életképtelen, ha az anyukája így, és ilyen mértékben tudja manipulálni....


Én hagynám a pasit a francba, úgy néz ki, neki kényelmes, hogy anyuka otthon főz, mos, takarít, és neki semmire nincs dolga, tanulnia minek, dolgoznia felesleges, hiszen a hűtő mindig tele, a villany mindig ég...


Ha nem akarod feladni ezt a kapcsolatot, akkor költözz albérletbe lakótársakkal, majd ha látja, hogy te önállósodsz, talán ő is kedvet kap hozzá, hogyha pedig nem, akkor kár tovább erőltetned a dolgot.


Vigyázz, mert ha a nyakadba veszed, akkor ott is fog maradni, éveken át!

2013. febr. 10. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a válaszokat mindannyiótoknak!


A nagy beszélgetés apával már a kérdés kiírása előtt megtörtént, és hihetetlen módon nem lett belőle veszekedés. Tulajdonképpen úgy történt, hogy én meg a barátom kimentünk hozzá a konyhába, direkt megvártam míg az élettársa elmegy fürödni, hogy ne tudjon beleszólni.

Alig 5 percet tudtunk beszélgetni amikor valahonnan meghallotta, hogy miről van szó, kipattant a kádból és úgy egy magára csavart törölközővel állt ki okoskodni... Többször is mondtam, hogy menjen el, apának is mondtam, hogy ezt jó lenne nélküle megbeszélni de természetesen lecövekelt és kiáltozott, "nagy igazságokat" mondott. Azért is érdekes nő, mert titkon apa háta mögött nekem többször mondta, hogy elmehetnék már, de apa előtt mindig úgy tesz mintha őmellette állna.

Ott egyszerűen nem figyeltem rá, vagy egyszer-kétszer rádörrentem és kész. Tehát apa tudja, hogy költözés lesz, mert azt is mondtam, ha a barátommal nem jön össze, akkor is elmegyek otthonról valahogy. Annyit reagált, hogy ő már így is azt hiszi nekem veszélyben forog a diplomám, merthogy én nagyon lazára vettem a dolgot ( 16 vizsgából egyen sem buktam és összesen csak 2 kettesem lett). Mondtam neki, hogy ennél jobban aligha lehet teljesíteni, mivel megvenni nem tudom a könyveket, rengeteg meg nincs meg egy könyvtárban sem, se az interneten, és másnak sincs meg vagy nem akarják kölcsönadni. Én mindenesetre örülök az eredményeimnek, szerintem egyáltalán nem rossz, a diploma akkor is meglesz, ha az ember éppen nem summa cum laude diplomázott..


A barátom kapcsán is teljesen igazatok van. Egyidősek vagyunk de, ha fogalmazhatok így, míg én egy már-már huszonéves független ember szellemi szintjén vagyok, ő még megmaradt középiskolásnak.


A poén az, hogy az anyja szinte nem is él velük. Talált valami csávót annál van, kéthetente hazanéz.. Se kajájuk se pénzük nincsen, esetleg ha kéthetente hoz valamit azt eszik addig. Barátomnak van egy tesója, ő sem dolgozik, se nem tanul és ez az anyjukra is igaz. Anyósom mindig a barátom fejéhez vágja, hogy miért nem dolgozol, de ha elakar menni mindig lebeszéli, hogy az milyen nehézségekkel jár, meg, hogy akkor kifog neki otthon segíteni stb. Szerintem a páromat azért tudja ilyen mértékben befolyásolni az anyja mivel mindig a másik gyerek volt a szent, a kedvenc, mai napig is csak az kap zsebpénzt. Ezért gondolom, hogy a barátom mindig az anyja kedvében akar járni..


Én szívesen összeköltöznék mással, biztos kilehet fogni értelmes, normális embereket is. Az a baj, hogy ugye mindenkit körbekérdeztem a témával kapcsolatban és egy ember sem mondta, hogy elégedett, mert volt akinek megtiltották a lakótársai, hogy a barátai/ barátja feljárjon hozzá, volt olyan is akit megloptak, meg átvertek. Azért mondom, hogy akkor már jobb otthon, mert ide - még ha kérdezgetnem is kell- legalább feljárhat a barátom. Arról nem is szólva, hogyha ott laknék valakivel a barátom ha jöhetne se jönne, mert nem lenne pénze buszjegyre...


Most tegnap beszélgettem vele facebookon, és telefonon de majd személyesen is leülök vele. Kértem, hogy mondja meg őszintén, és egyenesen, hogy össze akar-e költözni, és hogy hajlandó-e ezért munkába állni. Azt mondta igen. Mondtam, hogy akkor te is törd magad kicsikét jobban.


Nem tudom mi legyen, még adok neki egy kis időt azután cselekedek én magam.


Köszönöm a biztatást, és a válaszokat, mindenképpen írok majd miként alakul a dolog! :)

2013. febr. 10. 13:21
 15/16 anonim ***** válasza:

Kellően értelmesnek tűnsz.Ha gondolod, adj még neki egy kis időt, de ha nem dolgozik, semmiképp ne költözz vele össze.Ahogy írod, az egész család zűrös, ezt látja otthon és ez természetes neki, légy óvatos, plusz problémát ne vegyél a nyakadba.

Vannak rendes értelmes fiúk is, keresgélj az egyetemen a környezetedből.

És igen, szerintem is jók az eredményeid:)

2013. febr. 10. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:

Azt nem tudod megbeszélni apukáddal, hogy ott maradsz és a barátod odaköltözik hozzád, a te szobádba ? Ha dolgozik, te tanulsz és hozzájárultok a költségekhez, ez neked is "védelmet" ad a mostoháddal szemben.

Alkalmazkodni persze mindenkinek kell, de ezt is meg lehet beszélni.

2013. febr. 10. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!