Költözni vagy nem költözni?
20 éves egyetemista diáklány vagyok, bejárós, az iskolától 30 km-re lakom.
Van egy barátom akivel 3,5 éve együtt vagyunk.
Több okból is szeretnék költözni, a gond csak a megvalósítással van.
14 éves voltam, hogy anyukám meghalt, így édesapámhoz és a barátnőjéhez kerültem. Akkoriban vásároltak lakást, apa kitudta fizetni a részét, a barátnője nem, hitelt vett fel de a kezes apám.
Mint ahogyan lenni szokott a mostohámmal nem igen jövök ki jól. Már eleve az a beleszólok típusú ember, amikor még nem laktam itt akkor is folyton beleütötte az orrát mindenbe. Okoskodó, és nagyon kétszínű, kicsit olyan mintha ő is apám gyereke lenne és versenyeznünk kellene, hogy kit szeret jobban. Úgy is viselkedik, mint egy gyerek. Árulkodik, csapkolódzik, alám rak, megfúr ahol csak tud ( habár az utóbbi időben javult a viszonyunk miután többször a sarkamra álltam, hogy 20 éves létemre ő már ne anyáskodjon felettem)
Néha elgondolkozom, és arra az álláspontra jutok, hogy őt is meg lehet érteni valamilyen szinten. Hosszú évekig tengődtek apával egy egyszobás albérletben, végre van saját lakás, felújítva, újonnan bútorozva, erre a semmiből a nyakukba szakad egy ilyen kolonc. Azután mindig eszembe jut, hogy végülis ő vállalta, amikor 24 évesen összejött egy 45 éves 3 gyermekes családapával ,nem?
Nos, a lényeg tömören, hogy unom már az örökös vitatkozást, engedélykéregetést, hadakozást.
Engedélyt kell kérnem ha a barátom itt akar aludni, ha elakarunk menni valahová, különben beárul apámnak. Iszonyat üvöltözés van ha például pizzát rendelünk, vagy főzök magamnak valamit. Nem is kell mondanom, hogy apa kinek a pártján áll. ( megjegyzem, hogy majdnem teljesen öneltartó vagyok- rezsit fizetek, tisztálkodási szereket, ételt magamnak veszem)
Apának mondtam, amikor kiderült, hogy felvettek az egyetemre, hogy én elköltözöm. Óriási balhé, vita lett belőle, mert tudni akarta miért akarok elköltözni. Mondtam, hogy mert nem akarok itt lakni, érzem, hogy csak nyűg vagyok mindenkinek a nyakán. Meg van mondva meddig tévézhetek, meddig égethetem a villanyt.
Akkor belementem, hogy nem költözöm még. Elmagyaráztam apának, hogy remélem tudja mivel jár egy vizsgaidőszak. Gyakran hajnalig nyúló tanulás, gépelés, magolás, hiszen rövid idő alatt sok vizsgát le kell tennem. Azt mondta, hogy nem lesz ebből probléma. Most már túl vagyok az első egyetemi félévemen, a kapcsolatomban is tovább akarok lépni.
3,5 év után még mindig ott tartunk, hogy nála az anyukájától kell engedélyt kérni ( aki mondanom sem kell a legnagyobb szabotőr, és nem igazán szeret engem), nálam apámtól és az ő barátnőjétől. Szükségem lenne végre egy nyugodt otthonra.
A vizsgaidőszak után persze megkaptam apámtól, hogy én mindig milyen sokáig fent voltam, felkeltek arra, hogy vécézek, meg, hogy gépelek és, hogy mennyi lett a villanyszámla.
Így elhatároztam, hogy elköltözök. Diákhitelt kellene felvennem, de nem bánnám, tudom mekkora felelősséget veszek a nyakamba. Emellett diákmunkát vállalnék ( ahogyan eddig is) plusz valamennyi árvasági segélyt is kapok. Kiszámoltam mindent, mindennek utánajártam, úgy beszéltük meg barátommal, hogy összeköltözünk.
Itt jön a de. Se nem tanul, se nem dolgozik. Az elején még lelkes volt, ám amióta anyósom megtudta mire készülünk beetette valamivel.( barátom jelentkezett egy állásra, anyósom ugyanoda beadta a jelentkezését, ha a barátom beakart menni a munkaügyi központba megtiltotta neki, vagy elcsalta valahová valamilyen indokkal) Nem mondja ki nyilvánvalóan, de látom, hogy nem akar mégsem összeköltözni. ( vagy munkát vállalni?). Mindenhová én küldöm el az ő életrajzát, én keresem az állásokat neki gyakran hajnalokig. Munkaügyi központban elzavarták, hogy még diákstátusza van, és nem tudják így beregisztrálni.
Nem tudom mit tegyek. Egyedül maximum úgy tudnék elköltözni, hogy maximális hitelt veszek fel, munka + az árvasági. De nem is hiszem, hogy apa így belemenne.
Az egyetlen barátnőm egy messzi városban tanul, akik meg az egyetemről lettek barátaim ők már mind koliban, albérletben laknak vagy a párjukkal.
Idegenekkel meg összeköltözni nem tudom mennyire jó ötlet, ki tudja kit kapok lakótársnak? Lehet valami bulizós, partyarcot, akkor meg már jobb itthon.
Mit tegyek?
Bocsánat, hogy hosszúra nyúlt.
válasza:Az albérletben lakó egyetemisták nagy része idegenekkel költözik össze, mert az olcsóbb. Semmi bajod se lesz tőle. Nálunk az ETR-ben a fórumokon is volt egy rakás hirdetés, hogy ki keres, hova keres, kit keres mennyiért stb.
A barátodról meg annyit, hogy egy rakás szerencsétlenség, elég hülyének kell ahhoz lenni, hogy "anyuka elcsalta" meg "nem engedte a munkaügyibe", jaj hagyjuk már, kényelmes ez neki úgy ahogy van.
válasza: válasza:Menjél albérletbe vagy kollégiumba. A koliban is lehet maradni nyárra is, legalábbis felénk és olcsóbb mint egy albérlet.
Nem kell annyit dolgoznod vagy annyi diákhitelt felvenned és mégis nyugodtabb leszel mint otthon.
Addig meg a párod eldönti mit akar. Szerintem így ne vágj bele, mert ha nem akarja, akkor jobb nem erőltetni. Rosszabb, ha közben meggondolja magát, Te meg mondjuk már összevesztél emiatt apukáddal.
Én őszintén leülnék megbeszélni a párommal a dolgot, hogy akarja -e, mert ha nem, mondja meg. Legyünk már őszinték egymással.
válasza:Költözz el. Meg tudod csinálni, egyedül! Rendezd magad, mert látom, megy ez neked, sikerül, működik.
Az albérlettől ne félj, mert azt is lehet, hogy ismerősök, haverok között keresgélsz lakótárs reményében. Illetve őket kéred meg, hogy ajánljanak valakit. Én ezt szoktam csinálni, amikor helyet keresek magamnak. Persze külsős fórumokra is felteszem a hirdetésemet, de eddig mindig az történt, hogy ismerősök szóltak ismerőseiknek, és jelenleg másfél éve lakom egy barátnőm évfolyamtársánál, aki tök jó fej. Nem igaz, hogy nem sikerül - hajrá! Attól ne félj, hogy jaj, bulizós partyarcot kapsz, mert ugyanannyi, sőt több esélyed van kifogni egy nyugodt, rendezett valakit. Nemde? :)
Azt írod, vannak barátaid az egyetemről, akik koliban vagy albérletben laknak. Akkor csak tudnak segíteni, nem? Van rálátásuk a dologra, tudnak tippet adni, hol keresgélj, kihez tudnál menni. Érdemes ráállítani a haverokat, barátokat és ha jól csinálod, egy héten belül kifogsz valami normális helyet, normális lakótársakkal és tűrhető árakkal.
válasza:először is bocsáss meg, de a barátod töketlen. nehogy már az anyja rángassa zsinóron huszonévesen! vagy ez csak valami kamu indok volt, mert amúgy lusta lenne tenni azért, hogy együtt élhessetek?
ne verd magad hatalmas hitelbe. biztosan vannak normális, kicsit távolabbi ismerőseid az egyetemről vagy korábbról, akikkel meg lehetne próbálni az együttlakást.
apuddal értesd meg, h már felnőtt nő vagy, képes arra, h ellásd magad, és szeretnéd kipróbálni a különlétet.
menni fog, de ne csak 1 alternatívában gondolkodj, hanem próbálj egy olyan lehetőséget keresni, ami mind anyagilag, mind érzelmileg segít abban, h a jövőben jobb legyen.
válasza:Talpra esett lánynak tűnsz:)Keress valami munkát, menj albérletbe, de diákhitelt ha nem muszáj, ne vegyél fel.
És biztos vannak normális lakótársak is, olyan lakást keress, ami nem túl nagy, és nem vagytok sokan...pl ne 3 szobásat, hanem csak 2 szobást.
A barátodról meg igazán kár szót ejteni, nem dolgozik, nem tanul, ne is foglalkozz vele, keress mást. Összeköltöztök, aztán még egy nyűg a nyakadba, majd még Te tartod el.
válasza: válasza:Lehet, hogy dedós módszernek tűnik, de döbbenetes, többünknél bevált. Végy elő egy papírt és egyik oldalra írd össze, hogy mi az előnye, a másikra, hogy mi a hátránya, ha apukádnál maradsz, vagy elköltözöl, s ezután te magad hozd meg a döntést. Ugyanezt megteheted a barátoddal kapcsolatban is. Így felkészülve, este, vacsora után (éhes emberrel nem célszerű vitatkozni) beszélgess édesapáddal és a barátnőjével, esetleg hívd meg a testvéreidet is.
Nyugodtan mondd el, mi a problémád, milyen megoldást képzeltél el, hallgasd meg őket is, remélhetőleg meg tudtok egyezni valamiben.
Édesapádnak tartási kötelezettsége van mindaddig, ameddig egyetemre jársz, s gondolom, ha elköltözöl, akár bíróság által is kötelezhető arra, hogy támogasson (ha édesanyád élne gyerektartást kellene fizessen, max. 25 éves korodig). A diákhitelt én nem tartom rossz megoldásnak, de ha tudsz valamilyen munkát vállalni a tanulás mellett, az jobbnak tűnik, mert nem tartozással kezded az életedet.
Mi lett az édesanyád lakásával ? Oda nem költözhetsz ? Ha azt eladtátok, annak 1/3 -a a tied kellene legyen.
Barátoddal is beszélgetned kellene. Ha máris ennyi probléma van vele, nem nagy jövőt jósolok ennek a kapcsolatnak. Még nagyon fiatal vagy, ne kösd le magad, s főleg ne te tarts el egy ingyenélőt, idővel ez csak rosszabb lesz, főleg, ha az anyjával máris problémák merültek fel.
Nem kell elkerülnöd az egyetemi társaidat, biztosan vannak köztük olyanok, akikkel szót tudsz érteni, néha menj el velük egy kávéra vagy teára, beszélgessetek, s meglátod, más is van a világon, nemcsak a mostani barátod.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!