Haldoklik, én mégsem tudok neki megbocsátani, nem tudom meglátogatni a kórházban, nem is nagyon foglalkoztat mi van vele, nem is érzem magam szemétnek emiatt. Miért?
Apámról van szó. Lassan 29 éves leszek, van két nővérem. Anyukám tavalyelőtt ősszel meghalt. Apu verte, ivott, játékgépezett. Nem tiszteltem, nem szerettem, nem érdekelt, gyűlöltem. Most szenved. Elveszítette anyut, aztán rákot diagnosztizáltak. Kórházban van. Nem érdekel. De a nővérem noszogat, hogy legalább menjek be hozzá.
Mikor anyu haldoklott ő az utolsó nap ment be, már nem látta élve. Én miért menjek be hozzá?
Sajnálom, hogy így érzek, nem tudok rajta változtatni? Mwenjek be és zúdítsak rá mindent, amit érzek? Hogy milyen szemét állat, és hogy csak szánalomból megyek be? Vagy be se menjek? Mit tegyek? Kinek tegyek jót? Magamnak? Neki? A testvéremnek?
válasza:
válasza: válasza: válasza:Én meglátogattam anyámat, szintén testvérem hatására. 5 perc, túl éltem. Ha nincs tesóm nem megyek be, de neki annyira fontos volt, én pedig olyan sokat köszönhetek neki, hogy megtettem. Ő ilyen lelkizős fajta, és mindig mindenkinek megbocsát, segít (ki is használják)
Azt hogy te mit csinálsz te döntsd el. Tesóm nekem azzal jött, hogy utána majd megbánnám. Hát biztos hogy nem. De néha álszentnek kell lenni.
válasza: válasza:Ugyan így éreznék én is, teljesen igazad van. Egy valamit azért ne felejts el! Meglehet, hogy haragszol, meglehet, hogy gyűlölöd, de az, hogy bemész hozzá, még nem jelenti, hogy meg is kell bocsátanod neki, vagy szeretned kell. Sőt, még csak rá sem kell zúdítanod semmit, a látogatásod lehet egyfajta gesztus, amit megteszel az apádnak attól függetlenül, hogy mit érzel. Nem haldokoltam még, de el tudom képzelni, hogy a legszörnyűbb érzés lehet ilyenkor, ha nem jönne be hozzám a lányom. Az tehát, hogy nem látogatod meg, egyfajta bosszú, ami sem rajtad, sem rajta bem segít, sőt, pár nap/hét múlva már tökmindegy lesz neki, hogy haragszol vagy sem. Mert nem változtat már semmin. A te élete sem jobb, sem rosszabb nem lesz tőle, az ő utolsó napjai viszont talán könnyebbek lesznek. Ami nem azt jelenti, hogy megbocsátottál, hanem hogy nem akarsz bosszút állni az utolsó csepp véredig.
Mindezt írom úgy, hogy ha majdan eljön az idő, én képtelen leszek bemenni a szüleimhez. Szeretnék képes lenni rá, mert a haragom elmúlt, bosszúvágyat nem érzek, de mivel 20 éve semmi kapcsolatunk nincs, értelmetlennek találnék már mindent.
válasza:Köszönöm szépen a válaszokat!
Teljesen tanácstalan vagyok! Tudom, hogy a környezetem azt várná el tőlem, hogy bemenjek hozzá és legyek valamennyit mellette, de nekem már az is rengeteg erőfeszítésembe került, hogy eddig tűrtőztettem magam. Hogy eddig nem estem neki,,nem hordtam el mindennek, és nem aláztam meg a család előtt... csak csendben figyeltem,ahogy jópofizik anyámmal, a fiammal, az anyósával a testvéreimmel mindenki előtt.
Aztán anyu meghalt. talán szenvedett apu is. Elveszítette a boxzsákját, a rabszolgáját, a háremhölgyét. Anyu is hibás volt, ő is ivott. De a szememben nem ember, aki féholtra ver, majd kiláncol egy 50 kilós nőt!!!! Sosem fogom neki elfelejteni. Akkor sem, ha rákos. Hiába várja el tőlem ezt a környezetem, nekem nem megy. Még, ha meg fogom bánni, akkor sem. Próbáltam. Nem tudok. Nem megy. A megbocsátás egy művészi képesség, attól, hogy beteg lett ez nem megy automatikusan.
Az a baj, hogy szívesen bosszút állnék rajta. Mindig ezt éreztem. De míg anyu élt, fenyegetve voltam. Hogy megöli, ha feljelentem családi erőszakért, vagy bármit is lépek... Mióta anyu meghalt, csak anagymamám miatt nem lépek, aki magához vette apámat, annak ellenére mit tet a lányával.... nem hiszem el, hogy csak én látok tisztán, hogy csak én nem vagyok képes térdre borulni előtte, hogy csak engem nem érdekel, hogy haldoklik.... a sors visszaadta neki...
Félek, ha bemegyek hozzá, megmondom neki, amiket évek alatt nem tettem... hogy egy szemét, hogy ő okozta anyám halálát, hogy gerinctelen, apának nem való... szemét álllat...
De ha nem megyek be megbántom a testvéreimet, nagymamámat.... ha bemegyek és nem mondok semmit, én szenvedek tovább belül...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!