Nem tudok dönteni, voltatok hasonló helyzetben?
Összeköltöztünk a párommal 5 év után, szeptemberben. Csodás hónapok vannak a hátunk mögött, már jól ismertük egymást nem okozott gondot az összeköltözés, sőt, csak örömünk volt benne. Én végeztem az egyetemmel, egy munkalehetőséget a hátam mögött hagyva (ilyen szempontból naivan) elköltöztem a páromhoz, aki még tanul. Azt hittem könnyebb lesz munkát kapni, hát nem...szakmában szinte semmi lehetőségem, se esélyem nem volt elhelyezkedni (protekció, tapasztalat hiánya stb...), úgyhogy mindenféle alkalmi munkát elvállaltam. Nagyon nehezen jöttünk ki hó végére, mindig a szüleim is besegítettek (amit nagyon szégyelltem, de muszáj volt elfogadnom...). Most úgy néz ki, talán lenne esélyem elhelyezkedni szakmában a szülővárosomban, ami azt jelenti, pakolás, szétköltözés...feladni azt, ami fél év alatt, itt felépült. Szakmailag mindenképp hatalmas lehetőség lenne számomra, imádnám. Otthon viszont, a szüleimmel már nem tudom, hogy jönnénk ki, 5 éve nem laktam otthon, nem tudom, hogy szoknám meg:-S Anyagilag viszont így nem mehet tovább...
Van egy másik lehetőségem, munkakönyv nélkül dolgozni, minimálbérért, ez esetben itt maradnék a párommal, de félretenni semmit nem tudnánk...
A józan eszem, azt mondja, menjek haza, szakmailag is nagyon szeretném, a munkanélküliség már teljesen felemésztett, az úgy helyre tenné a lelkivilágomat. Viszont akkor itt marad a párom, és a hétvégi találkozások jönnek újra.
Maradnátok, vagy egy ilyen lehetőséget ne szalasszak el?
Mostani eszemmel azt tanácsolom menj a munkahely után. Ha szeretitek egymást, akkor kibírjátok azt, amíg a párod tanul, s utána ő is megy utánad.
Most csak azért maradnál abban a városban, mert ő ott tanul, de álláslehetőség meg nincs?Akkor miből éltek meg?
Vannak házaspárok, ahol a férj kamionos, vagy külföldön dolgozik, és csak havonta találkoznak. Még is működik a házasság.
Inkább a jó állás, és a haza költözés. Ha valóban szeretitek egymást, akkor ezt kibírja a kapcsolatotok.
"Lehet, hogy most megsértődsz, de mi az, hogy a párod? "
Szerintem 5 és fél év után emlegethetem páromként és lehet fontos a kapcsolatunk számomra.
Tudom, hogy mi együtt maradunk, ő lesz a gyermekeim apja, férjem stb.
Azt nem írtam, de jegyesek vagyunk.
A távkapcsolattól nem tartunk, féltékenység, bizalom stb. terén, 3 évig benne voltunk, nagyon jól tudjuk milyen az, nem volt gondunk belőle.
De más együtt elaludni, együtt enni, együtt eltölteni a napot stb....
ma 18:08 Nem csak a kisfiúk tanulnak.:D
Nem egy ember gyerek mellett végzi el az egyetemet!:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!