Nektek milyen a kapcsolatotok a keresztszülőkkel?
Nekem nagyon rossz. Gyerekkoromban sosem vittek sehova. Csak akkor jöttek látogatni, ha nagyon muszáj volt. Azonban mostanában még annyit sem tesznek meg, mint régen. Születésnapomkor nem köszöntöttek fel sem engem, sem a tesóimat, még karácsonykor sem hívtak fel. Félreértés ne essék, nekem nem kell az ajándék. Csak bosszantónak találom, hogy amikor nekik kell valami, akkor jönnek és kikövetelik, ők meg már az alapvető dolgokat sem teszik meg.
Ez nem normális dolog, ugye? Vagy csak én gondolom így?
Semmilyen!!! Keresztanyámat nem is ismerem,tudom ki ő de kb 25éve láttam. Nagyon hamar elváltak keresztapámmal(apám öccse),de ő meg meghalt 2009-ben.:(
Mikor élt sem foglalkozott velem mert sajnos alkoholista volt.
Elvileg azért válaszották őket, mert családi botrány lett volna belőle, ha nem ők lesznek....
Nagyon szemetek egyébként. Mindig csak akkor jönnek, ha kell valami. Már gyerekkoromban is utáltam őket, de mindig megadtam a kellő tiszteletet.
Szerintetek mi lenne, ha mostantól én, mint keresztgyerek megszűnnék létezni nekik? Tehát úgy kezelném őket, mint akárki mást?
Semmilyen. Másfél éves koromban elköltöztek vidékre és semmi elérhetőséget nem adtak meg. Állítólag valamilyen félreértés kapcsán a keresztanyám kisipákolta,hogy költözzenek.
Finoman fogalmazva is teszek rájuk. :)
Amúgy azt sem értem,minek lettem megkeresztelve,ha a családom egyetlen tagja sem vallásos és én sem. Nekem ez a keresztszülőség és az ezzel járó kamu-összetartozás nevetséges.
21N
Én egy keresztszülő vagyok, és két keresztgyerekem van. Az egyik a rokonom (és 17 éve nem láttam a keresztfiamat, ráadásul messzire költöztek tőlem) a másik a barátaink és napi kapcsolatban vagyok a 16 éves másik keresztfiammal. Az ok egyszerű: A vidéki keresztfiam anyjával sosem volt jó a kapcsolatom, meg is lepődtem, mikor felkértek minket keresztszülőnek, de nem akartam bunkó lenni és megbántani őket, elfogadtuk. (Utólag visszagondolva nem kellett volna, de akkor is sértődés lett volna belőle). Miután elköltöztek soha nem kerestek minket (mi őket kétszer meglátogattuk) ezek után úgy gondoltam, ha ők sem kíváncsiak ránk, akkor mi se megyünk többé.
A másik keresztgyerekem (aki nem is a rokonom) sűrűn felhív, átjön, mindenben segítem, az egész gyerekkorában gyakori (és fontos) résztvevő voltam/vagyok.
Ha nem akarod, ne tartsd velük a kapcsolatot, semmi hátrányod nem fog belőle származni.
A keresztapám a családjával már több, mint 10 éve elköltözött jó messzire, már a nevére sem emlékszem.
A keresztanyámmal jó a kapcsolatom, nagymamakorú, és tulajdonképpen befogadott, nála élek már kb 5 éve.
Apám öccse 15 volt, amikor születtem és Ő volt oda, hogy a keresztapám lehessen. Eljárt a kötelező hitoktatásra, mert addig nem volt megkeresztelve sem. Aztán amíg el nem vette az első feleségét (kb. 6 éves voltam) addig néha foglalkozott velem. Most meg nulla kapcsolat. Mondjuk alapból nem egy kedves ember. A nagyszüleim rengeteget segítenek neki és a nőjének a közös gyerekeikkel kapcsolatban is. És hálából egy félszer sem érdeklődnek a nagyszülők után. Semmi "hogy vagytok?" vagy ilyesmi. Úgyhogy nincs vele semmiféle kapcsolatom, de nem is bánom. Csak egyedül az bánt, hogy a mamával ilyenek. Pedig Ő aztán igazán nem érdemli meg.
24N
Gyerekkoromban keresztanyámnál sűrűn voltam, tartottuk a kapcsolatot. Ahogy nőttem, ez úgy ritkult. A középsulis ballagásomra még meg voltak hívva, arra emlékszem, de talán akkor találkoztunk utoljára. Ez 20 éve volt. Sajnálom, hogy megszakadt a kapcsolat, szerettük egymást. Csak ugyebár nem egy városban élünk, nekik is megszülettek a gyerekek, nőttek, mindanyiunknak egyre sűrűbb lett az élete...
Keresztapámmal viszont lényegében sosem tartottam a kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!