Nagyot csalódtam a férjemben. Nem állt ki mellettem, mellettünk a szüleivel szemben. Hogyan tudnánk ezt elrendezni?
Szerintem a 62%-os válaszadó vagy gyerek, vagy szintén nagyon buta ember.
Gondolom, ha te nem lennél szimpi az anyósodnak, s azt mondaná a párodnak, hogy EZ ne legyen akkor itthon, amikor én jövök, azt is normálisnak tartanád!:D
Tényleg nagyon bunkók.
Sejtem miért, de ezt nem a gyerekeken kéne kitölteni. Senkinek nem álma, hogy a fia egy elvált gyerekes nőt vegyen el és más gyerekeit nevelgesse, de ha ez a gondja akkor tisztázza le a nővel, hogy nem tiszteli és kész. A két gyerek nem tehet róla.
#29 - most nem azért mondom, de ha az én anyám adta volna elő ezt a hozzáállást mint amit a Kérdező leírt a #13-ban, úgy küldöm meg visszakézből, hogy leszáll az agya... pedig hát abszolút nem egy nőket bántalmazó figura vagyok egyébként... és akkor feltehetőleg az a veszély is hosszú távon elhárulna, hogy még egyszer oda merje tolni a képét...
Mert ha valami baja van az én párommal, akkor azt nekem mondja...
Na, ehhez is csak gratulálni lehet, előző! :/
Így szoktak előfordulni a hirtelen felindulásból elkövetett emberölések...
A nagyi reakciója nagyon bunkó volt igen, lehet a férjed sem tudod hirtelen, hogy reagálni és ezért próbálta egy poénnal menteni a menthetetlent.
Ezért még nem kell válni. Lehet elsőre sem kellett volna és most nem lenne a gond. Megtudjátok beszélni, csak próbáld is meg.
Azt meg főleg ne gondold, hogy majd egy harmadik férj jobban fogja szeretni a három nem saját gyerekét.
Azt tudtam, hogy anyósomék ilyenek, nem is az ő viselkedésük lepett meg, hanem a férjemé. Anyósomék már a kapcsolatunk elején kifejtették, hogy nem szeretnek engem, egyik gyerekük választottját sem szeretik, ez jogukban áll, de az nem, hogy így viselkedjenek a gyerekeimmel. A férjem utólag csak azzal tudta magyarázni az eseményeket, hogy nem akarta, hogy megint megszakadjon a kapcsolat a szülei és közötte. Ez a kapcsolat nem miattam romlott meg, de azért házasságunk sem tett túl jót neki. Ezt az egészet még meg kell beszélnünk a férjemmel, mert ezzel a reakciójával hihetetlenül meglepett és nagyon nem jó értelemben. Szóba sem álltam volna vele, ha nem fogadta vola el a sajátjaként a gyerekeimet. Pontosan tudja, hogy a gyerekeknek ő az apa, mert az igazit csak fényképekről és az elmondásainkból ismerhetik, erre így elárulja őket. Az első férjemtől nem elváltam, hanem meghalt egy balesetben. Délután sem a válást fontolgattam, csak egyszerűen dühömben és csalódottságomban legyszívesebben elzavartam volna őt is.
A gyerekekkel megbeszéltük a történteket. Szerencsére nem viselte meg őket a dolog, a veszekedés nagy részéből kimaradtak. A lányom elintézte annyival, hogy amúgy sem hiányoznak, mert van már elég mamájuk és papájuk.
A ház egyébként az enyém és a gyerekeké, mert az apjuk részét ők örökölték.
Egyikválaszoló vagyok. Meg tudlak érteni. Lányom apukája meghalt, amikor 5 éves volt, és a férjemet hívja apának. Vannak közös babák is, másfél évesek, illetve pici ikrek. Anyósék sosem tesznek különbséget, a saját unokák és a lányom közt, ugyanúgy karácsony, szülinap, névnap, vagy jönnek és elviszik magukhoz... Lelkesen vesznek neki ezt-azt... Sőt múltko regy ismerőse előtt ki is javított, hogy nem 4, hanem 5 unokája van.
Sajnálom, hogy így alakult, borzalmas érzés lehet, ha az ember gyerekeit bántják, főleg egy olyan személy, akinek mellettetek kellene állni, és ilyen alpári stílusban.
Szerintem ezt a dolgot hosszabb távon kellene rendezni. Ne hagyd annyiban. Kérdezd meg anyóst, hogy ezt hogy gondolta mégis. Mik voltak ezek a megjegyzések. Mondd meg neki (nem kell kiabálni, csak kulturáltan), hogy ilyen még egyszer nem fordulhat elő, mert akkor nem fogod megengedni, hogy találkozzon az unokájával. A gyerekeid között ne keltsen feszültséget, féltékenységet. (mert hosszú távon, tudod hogy ez lesz. Főleg amikor a pici nagyobb lesz, és ne adj Isten, addig tömi iylen hülyeségekkel az anyósod a fejét, amíg ő is így véli, pl. ővé legyen a nagyobb szoba, és ezt követelni is fogja, mert a mama is ezt mondta).
Szóval ülj le vele, mondd meg, vagy viselkedik felnőtt nő módjára, vagy felejtsen el titeket. Megértem, nehéz a férjed helyzete is, de ne is haragudj, nincs a viselkedésére mentség, és ne a férjed érzéseit nézd most, bár őszintén, iylen családi kapcsolatokra nincs szükségetek, hanem a gyerekeket nézd, hogy pár év múlva, ha nem változik a helyzet, a kicsi lesz a kivételes, a jó, ha a mamán múlik,. ők meg.... Szóval tisztázd le vele a helyzetet. Após milyen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!