Miért utálnak a szüleim?

Sziasztok! Az lenne a gondom, hogy mostanában úgy érzem, hogy utálnak a szüleim. Nem, tudom miért, eddig is veszekedtünk. NÉHA. De nem egyfolytában!

Apám cigizik, naponta 10 szálat kb. Pedig akkor minek vesz nikotin tapaszt, ha mellette cigizik? Gépszerelő, nem megy valami jól a boltja, mindig sík ideg, ha meg nem akkor cigizik. Este fél 11 és hajnal 2 között ér haza. Reggel 7-8-kor már kel is fel. Ugye hogy ne aludjon el a kocsiban, iszik energiaitalt, meg taurin, koffein tablettákat. Plusz még szed valami Nilacid nevű gyógyszert, elméletileg fejfájásra. Tehát minden nap 1 energiaital, 5-10 cigi, nilacid + élénkítő tabletta. Így is olyan ideges minden nap. Nem lehet vele normálisan beszélni. Pl. Ugye szülinapokra kapok pénzt. Arra, amire szeretném. De azért semmit nem enged(nek) rajta venni amit szeretnék. Pl. Telefont, Xbox360-at. Pedig összegyűjtöttem rá a pénzt, nem tőlük kérem külön. Jah, és tudniilik szeretek számítógépezni. Egy nap 5-6 órát. Persze ő engedi, de anyám nem, mert idióta technofób. Így anyám felidegeli apámat (ami nem valami nehéz feladat), ekkor ő is leüvölt engem, hogy találjak valami más hobbit, mert hallja, ahogy más gyerek 1-2 órát gépezik egy nap. De azt bezzeg nem említi, hogy más gyereknek, aki 1-2 órát gépezik naponta, az mellette ugyennyit Xbox-ozik(ami nekem nincs), tv-zik. Az ugyanolyan egészségtelen mint a gépezés.

Jah, és anyám meg a 16 éves lánytesóm(aki 100.000 ft-os modellbabákra gyűjt), úgy felidegesítenek, majd utána becsapom az ajtót befogom a fülem, fél perc múlva abbahagyom, és hallom, hogy még mindig arról beszél, hogy idegbeteg vagyok, nyugtató kéne nekem, meg hogy nem enged majd gépezni 3-4 napig! Erre a tesóm még rákontrázik, úgy mégtöbb büntetés lesz, majd később mondja, hogy jobb is ha nem megyek a gimibe, ahol ő tanít, ilyen hülye idegbeteg oda ne menjen, és este, amikor lenne fél perc csönd este, akkor vagy hív a mamám, aki ha nincs is igaza akkor is anyámnak ad igazat, és jól leszid, vagy pedig anyám elkezd engem szidni, hogy hogy merek én így beszélni. Ha pedig végleg nem tud igazat adni anyámnak akkor jön a szöveg, hogy szegénynek annyi dolga van, maradjak már. Meg azt hiszi anyám, hogy ő bármit megtehet velem, én pedig semmit, és ha nincs éppen kifogása akkor haggyuk már abba. Valamint nagyon sokat veszekednek a szüleim. Mindenen.

Teljesen szét vagyok esve, öngyilkosságon is gondolkodtam már, hisz minden családtagom utál, de tudom, hogy nem merem megtenni, ezért majd csak egyszer kapok valami szívinfarktust, akkor meg már hiába beszél hozzám szépen, már mindegy..

Szerintetek mit tegyek? Semmit nem tudok tenni csak bemegyek a szobámba és sírok...

12/F