Szerintetek ez igazságtalan volt anyukámmal szemben?
Elég rosszul állunk mostanság és karácsonyra össze spórolt pénzem a barátom ajándékára költöttem.
Anyukám viszont kiborult hogy mindet rá költöttem és hogy előtte van még 2-3 ember aki fontosabb lehetne. De ha végig gondolom hogy nekem mint gyereknek 6 felé kéne ajándékot vennem még a barátomon kívül olyan 500-700ft-os apróságokat tudtam volna venni..
Eddig rengetegszer vettem ajándékot anyunak. És az össze spórolt pénzem a családra költöttem. Gyerekként ajándékokat csináltam, de ezeket már kimerítettem.
Igazából én nem szoktam kérni semmit ünnepekre mert én sem tudok adni és ez zavar. Csak azt kérem amire szükségem van. (Most egy ágyat csinál nekem apukám és ezt "kaptam" amit alapjáraton 4 hónappal ezelötre volt megbeszélve de bátyám szalagavatója végett eltolattuk, és ráadásul én a saját szalagavatómra csak az alap költséget fizetettem velük én magam nem is táncoltam meg egyebek - bár nem is akartam de nem is tudtuk volna fizetni ha szerettem volna sem...) Mindig próbálok úgy csinálni hogy a szüleimnek ne kelljen rám sokat költeniük. Nagyon szeretek adni fájt is hogy nem tudok... Egy családi portrét rajzoltam nekik (ami elég jól sikerült)...
Szóval nem értem anyu. Szerintem inkább féltékeny mert amióta van barátom folyton mondja hogy nem menjek el mindig meg hogy legyek velük stb. Amúgy sem szoktam velük nagyon beszélni elég visszahúzódó vagyok családi környezetben, bár van hogy jókat nevetek velük.
BOCSÁNAT A HOSSZÁÉRT!!! de tényleg nem értem...
500-700 ft-os ajándék is jó lett volna, hidd el. Nem az összegen van a lényeg, hanem a gesztuson. Most mindenki
kimaradt, csak a barátod nem. Mintha csak ő lenne a fontos,
a többi szeretted már ajándékot sem érdemel.
Az érték lényegtelen..
Ha csak egy-egy táblat csokit vettél volna + egy-egy saját készitésű bármit adtál volna már sokkal jobb lenne a helyzet. Pl.: ha már ilyen jól rajzol akkor rajzolhattál volna mindenkinek vmi személyre szólót. Valahogy én is úgy érzem, hogy nem csak a pénzt az időt is sajnáltad. És miközben azt hangoztatod, hogy te semmit nem kértél és nem is vártál, a kifejtésed fele arról szól, hogy mi mindent nem kaptál meg és a testvéred mennyivel többet kapott!
"Nagyon szeretek adni fájt is hogy nem tudok..." Ha akartál volna, tudtál volna!
Amúgy a testvéreim sem szoktak nekem soha semmit sem venni. Én meg általában mindig adtam nekik valamit.
Amúgy hiába rajzolok nekik pl testvéreim volt hogy teljesen eltemették a papírkupac alá majd később kidobták ami rosszul esett mert sokat szenvedtem vele.
A portré tetszett anyunak de az zavart hogy neki nem vettem.
És rá is kérdeztem ha most mindenkinek veszek valami csokit az jobb? És erre azt mondta nem ez a lényeg. Én értem és tényleg szeretek adni nekik. De már rengeteg dolgot készítettem nekik amit alapjáraton nem is értékeltek... És ez meg nekem fáj.
A Születés napja meg nem rég volt arra meg vettem neki
Én úgy tudtam az ünnep a szeretetről szól. De most meg az a baja hogy nem vettem neki semmit... mondta ha majd keresek biztos fogok... Erre is azt mondta nem ez a lényeg. De most abból a pénzből amit ők adtak nekem vegyek nekik ajándékot? Eddig a legtöbb évben amikor vettem nekik valamit anyu azt mondta nem kéne ennyit költenem gondoljak magamra is az én pénzem és nem azért adta hogy csak rájuk költsem. Szóval nem értem ezt így gyerek fejjel már...
A szándék a fontos és nem az érték.
Az fáj anyukádnak, hogy a barátod felé nagy szándék volt és feléjük "semmi". Érted.
Mondjuk kiváncsivá tettél hány éves vagy és mióta tart ez a kapcsolat. Na meg az is, hogy mit vettél a barátodnak???
A barátom ajándékára 3 hónapot spóroltam. 6000ft volt.
Anyuék most folyamatosan a szalagavatókat fizették (mivel egyszerre 2 volt és bátyám keringőzött is) Ezért is mérges volt anyukám hogy én nem keringőztem. De úgyse tudták volna fizetni...
Volt hogy mentünk valahova haverokkal vagy barátokkal akkor sem kértem tőlük direkt pénzt hanem amit megspóroltam abból mentem el. Nem tudom ezt miért nem értékelik hogy próbálok spórolni. Azt is megcsinálhattam volna hogy az a 20 ezer forint amit az elmúlt 3 hónapban ide-oda mentem el elkérem és akkor meg veszek ajándékot a spórolt pénzből. De szerintem így sokkal jobb volt, hogy akkor nem kértem el.
Anyuék fényképezőt akartak nekem ráadásul venni mert tudták hogy szeretnék egy komolyabbat, de lebeszéltem róla őket mert én tisztába vagyok hogy ez kiadásilag sok lett volna. (60-80 ezer) És nem akartam hogy hitelre vegyék...
Elegem van ebből a pénzügyes dologból. Tökre odafigyelek hogy ne kelljen rám sokat költeni. Erre meg leszid hogy nem vettem neki semmit.
Mondjuk lehet tényleg drágán vettem a barátomnak, de egy 1000ft-os ajándékkal sem akartam odaállni, mert ki tudja ő mit vesz...
Már nem tudom mi lett volna a jó... De többet nem rontom így el az biztos...
Ne haragudj de ez kifogás. Mármint az 5-600 Ft.
Nekem kb a béka feneke alatt van a helyzetem, de mindenkire szántam annyi időt, hogy legalább a kedvenc csokiját megvettem, és az bőven 600 Ft alatt van. A szeretet a lényeg, viszont azzal, hogy a barátodra költöttél azt mutatod, hogy tulajdonképpen nem csak az a lényeg, mert ha az lenne akkor a barátodra se lett volna pénz.
Pont te éreztetted azt, hogy a Boldog Karácsony nem elég.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!