Most nekem kellene, hogy lelkifurdalásom legyen?

Együtt érzek veled,nehéz lehet most neked. 15 évesnek lenni egyébként sem könnyű. Van úgy, hogy azt sem tudja az ember, mi a baja, csak egyszerűen kamaszodik. Ebben a korban különösen nagy szükség van arra, hogy legyen valaki, aki a stabilitást, gondolom, elsősorban az érzelmi oldalt biztosítsa. Újra kell fogalmazni, ki is vagyok én, és világossá válik, hogy a szülők, akiket ovisként még mindenhatónak gondolunk, telis-tele vannak emberi hiányossággal. Ki kell alakítani a saját álláspontunkat, értékrendünket, közben pedig leválunk lassacskán a szüleinkről, hogy önálló életre képessé váljunk felnőtt korunkra. A szülőknek is van ám ebben nehézsége, hiszen nem könnyű elengedni az addig óvott, védelmezett picikénket. Ha egyébként is van nehézség, mint például számlagond, az aztán pláne megterhelő tud lenni. A szülők többnyire jót akarnak a gyermeküknek, ám ezt nem mindig a megfelelő stratégiával teszik. Te önállósodni szeretnél, hiszen ez a természet rendje, a szüleid azonban még ugyanazt a kicsit látják benned, aki eddig voltál. Mindenkinek meg kell ám küzdenie a saját autonómiájáért. Érdemes azonban ehhez megtanulni a megfelelő eszközöket. Például felismerni a saját érzelmeinket, mint például a harag, düh, és megfelelőképpen kifejezni őket. Asszertívnek lenni annyit tesz, mint képviselni magamat, kiállni a saját érdekeimért, de ezt nem agresszív módon teszem. Az érzelmeink kifejezése megfelelőképpen, és az asszertív kommunikáció tanulható. Javasolom azonban, hogy fordulj más felnőttekhez ebben a kérdésben, hiszen csak arra tudjuk megtanítani gyermekeinket, amit már magunk is elsajátítottunk. A szüleid kapcsolatáért, és érzelmeiért semmiképpen nem vagy felelős. Sajnos vannak gyermekek, akik megpróbálják összetartani, vagy szétzilálni a kapcsolatot. Egyik sem az ő feladatuk. Keress inkább magadnak valamilyen délutáni elfoglaltságot. A sportban sok feszültség levezetődik, vagy a pszichodráma csoport, ahol tanulhatsz magadról, vagy kézművesség, ahol kifejezheted önmagadat. Leginkább azt, ami hozzád közelebb áll. Közben felismerheted saját értékeidet, és olyan felnőttek közelében lehetsz, akik értékelik a jó, a tehetséget benned. Ezzel megalapozod a jövődet, és addig is jobban érezheted magad. Nekem így látatlanban kedvesnek tűnsz.

sok dolog kikészíthette, és rajtad csattan. Azért vagy te a hibás mindenért, hogy legyen kit okolni maga helyett.

Ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Anyád egyszerűen nem akart gyereket, csak a társadalmi elvárások miatt szült. Nyilvánvalóan nagyon fontos neki az emberek véleménye ("mindenki rajtam fog röhögni, hogy kint van az egész nyakam, meg hogy állítólag neki minden ember beszólogat az utcán, hogy milyen hülye gyerek van, amiért nem öltözök fel rendesen") de ez az ő ostobasága, nem te tehetsz az idegbajáról. Kitartás, pár év és nagy ívben elkerülheted őt.

Köszönöm szépen a 0 %-ot, mert ezek szerint dühös lettél. Ami feldühít minket, az pedig többnyire az igazság. Jobb, ha a szakemberek véleményére hallgatsz, mint azokra, akik tovább gerjesztik a haragodat. Felnőttként viselkedni nem annyit jelent, mint 18 évesen elhúzni otthonról, és soha többé nem látni azokat, akik a hibáikon kívül azért sok jót is tettek értünk.