Mit csináljak, hogy ne legyen lelkifurdalásom? Vagy hogy lehet egy ilyen helyzetet kezelni?

Nekem a baba születése után halt meg.

Volt lelkiismeret furdalásom, de mi együtt laktunk, szóval napi kapcsolatban volt a fiammal.

Annyiban más a helyzet nálunk, h akkor derült ki anyu betegsége, mikor már pár hónapos volt a gyerek.

Nem lesz könnyű neked, várandósan nehéz lesz majd gyászolni, de reménykedj, h megvárja az unokát.

Bízz a csodában, minden lehetséges!

Ez egy nagyon nehéz helyzet... Édesanyám 2010. május 05-én halt meg, kb. június elején fogant meg a kisbabám. Most vagyok 7+3 hetes, és borzasztó érzés, hogy Ő nincs velem. Amennyire csak tőlem telik, próbálok a kicsire összpontosítani, de nagyon nehéz ezeket az érzelmeket összeegyeztetni. Nekem azért van bűntudatom, mert amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, levettem a fekete gyászruhát, nem éreztem helyénvalónak. Persze tudom, hogy nem attól gyászolok, hogy feketében járok, de azért kicsit bánt a dolog.

Szerintem ne érezz bűntudatot amiatt, hogy boldog vagy a babád miatt. Ez így természetes, neked most az a legfontosabb, hogy a picivel minden rendben legyen, próbálj meg (tudom, nagyon nehéz) nem idegeskedni, mert az nem tesz jót. Szomorú, de a Sors dönti el, kinek kell elmennie, és ki születhet meg. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok neked!