Párotokkal ti miről/min szoktatok veszekedni? És hány éve vagytok együtt?

Mi bármin képesek vagyunk összeveszni, és kb. naponta meg is tesszük, ha valaki látna minket ilyenkor biztos azt gondolná, hogy ez a kapcsolat az utolsókat rúgja, de amilyen gyorsan összezörrenünk, olyan gyorsan el is felejtjük az egészet, most is tudom, hogy tegnap veszekedtünk, de meg nem mondom már min. Ettől függetlenül mindketten tudjuk, hogy számíthatunk a másikra, és valahogy magától értetődő, hogy mi összetartozunk, és együtt képzeljük el a jövőt.

Öt éve vagyunk együtt, három éve költöztünk össze.

Általában olyasmiken veszekszünk, ami szerinte az én hibám, szerintem meg nem tehetek róla, pl. elmegyek sétálni a kutyával és jól megfetreng valami irtózatosan büdös dologban, az akkor az én hibám, pedig elhihetitek, hogy a én szeretném a leginkább kihagyni a büdös kutya sikálását a kádban. Vagy mondjuk lötyög a wcpapírtartó, azt neki kéne meghúzni, mert szerinte az férfimunka és amiért ő a "férfimunkákat" elvégzi felmentést kap mosogatásból, de nem csinálja meg napokig, és akkor csak veszekedés lesz belőle.

27N és 28F

Sokmindenen összekapunk, vagyis én mondom a magamét, ő meg kacag, azán már én is nevetek.

Ami komoly, azért veszekszem vele, mert nem mutat tiszteletet anyám iránt. PL. bement anya a fürdőbe és a pici lányunk mindig megy utána, ezért nem csukta be az ajtót, csak bevitt egy szappant, amire a férjem: AJTÓ! mondtam utána neki, még egy ilyen és szájb avágom, én sem parancsolgatok az anyjának, pláne nem ilyen hangnemben és nem volt indolokt, mivel a kicsi ment utána. Nah ezért :)

Veszekedni igazán nem szoktunk (épp tegnap mondtam neki, miközben a Helyszínelőket néztem és nagy tányérdobálás volt benne... hogy nálunk ilyen sosem volt, de néha elfért volna) maximum vitatkozni, ilyenkor is legtöbbször a gyereknevelés a téma, mert én többször szólok a fiunkra inkább, ő meg már elsőre is kiabál, másodjára már üt(ne)... szerinte nem kell 26* szólni. :)

Amúgy inkább morogni szokott, néha duzzog, mint egy 5 éves és ez rosszabb, mintha veszekednénk. :)

12 éve együtt, 2 éve házasok, 3,5 éves kölyökkel. 29/n és 33/f

féltékeny és hisztis. pasi létére :)

nos, ilyenkor nem veszekszünk, nem vitázunk. régebben próbáltam kihúzni belőle mi baja, de ő csak ült morcosan. meguntam, hagyom hadd duzzogja ki magát, aztán ha mondani szeretne valamit, akkor csak kinyitja a száját :)

a lényeges dolgokon nem vitázunk, nem balhézunk. szép higgadtan megvitatjuk, h mi a legjobb megoldás, és hideg fejjel döntünk.

egyébiránt egy nagyon odaadó, kedves, szorgalmas ember a párom, tisztelem és becsülöm őt.

néha kicsit gondok vannak azzal, hogy sáros cipővel betrappol, elszórja a morzsát, kilöttyinti a teát. ilyenkor elég egy szúrós pillantás, és máris elkezd suvickolni :D

előre megmondtam neki, ha gyerekünk lesz, és én itthon leszek, az nem jelenti azt, h ő csak ül majd a kanapén, hanem segítsen mindenben. különben nincs értelme a családalapításnak, mert igen hamar szétmennénk a bennem gyülemlő feszültség miatt.

Apróságokon. Ez azóta sem változott, hogy összeköltöztünk. A nagy dolgokban, pénz, életvitel, életforma, célok, család, elvek, nézetek, nevelés, egyetértünk.

5 és fél éve vagyunk együtt.

7 éve ismerjük egymást, 3 éve vagyunk házasok.

Még sose veszekedtünk...