Miért bűn az, ha egy szülő támogatja a gyereke életkezdését?

Szerintem ez a jó hozzá állás... és igazából, aki nem így gondolkodik, az nem normális szülő.

Ugyanis szerintem egy szülőnek az a dolga, hogy minél jobban támogassa a gyerekét főleg persze érzelmileg, de ha tudja anyagilag is.

Az utolsó hozzászólónak nem tudom mi baja lehet, nem értem, hogy miben lenne az rossza a gyereknek, ha kap egy lakást???

Engem sajnos nem tudnak támogatni a szüleim, szóval majd kb 40 éves koromban lehet egy saját lakásom, ha jól keresek majd :D Magyarul vagy nem lesz gyerekem (mert ugye annyi idősen már elég kockázatos) vagy biztos anyagi háttér nélkül vállalom be, amit nem tartok jó dolognak, és nem is szeretnék, vagy marad a hitel... ami valljuk be nem egy kecsegtető megoldás :D

Szóval én azt mondom, hogy aki tudja támogassa a gyerekét,mert azzal együtt se lesz könnyű élete itt Magyarországon.

Annak üzenném,aki azt írta,hogy így nem tanul meg küzdeni a gyerek,hogy ez hülyeség. Ha valaki nem tud adni semmit, az is el tudja úgy cseszni a gyereke nevelését, hogy semmiért sem fog küzdeni.

Én viszonylag sok mindent kaptam a szüleimtől, mert megtehették. De úgy neveltek, hogy értékeljek mindent. Van jó munkám, családom, amit szerintem viszonylag jól csinálok! Szerencsére jól keresünk a férjemmel, most már természetesen nem kell segítség, elég szépen boldogulunk mi ketten.

10-es, az aztán tényleg nagy üzdés, hogy fel kel vennie a hitelt, majd elszórnia az egyik fél fizuját rá.

Tudod mit 10-es? Mindenki kezdjen az utcáról. Na az a betyáros! Istenem és az ilyen emberek is szaporodnak...

Mire odakerül egy "gyerek" ,hogy lakást kap az már fiatal felnőttkor.ha valakibe eddig nem sikerült egy tisztességes értékrendet verni és megtanítani neki,hogy a pénz nem a fáról hullik ,azon már nem oszt nem szoroz se lakás ,se autó,se tömerdék pénz stb.

persze vannak akik teljesen kifordulnak önmagukból ha nagyobb érték "hullik az ölükbe" de azért egy lakás és/vagy egy autó abszolút nem számít hirteélen jött gazdagságnak.

Kérdező ,egyáltalán nem bűn,sőt,minden normális szülő azt akarja,hogy könnyebb legyen a gyerekeinek és ez nem egyenlő azzal,hogy ki van nyälva a segge vagy el van kényeztetve. A neveltetés a fontos nem az,hopgy mit kap meg mit nem egy gyerek.

Persze ez a gyk olyan mintha egy másik bolygóra utaznék,itt mindenki 12 éves korától dolgozott és 15 évesen már önellátó volt , mindenki 25 éves koráig szűz volt mert sokkal intelligensebb és "érettebb" volt mint a korabeliek ,itt mindenki elválik ha a férje fordítva teszi be a budipapírt a tartóba stb . És itt persze az az elfogadott gyereknevelési séma ha ridegtartásban,lehetőleg a pubertáskor kezdetével egy időpontban ki kell küldeni a gyereket a szénbányába ,mer' abból majd mindent megtanul az élet fontos dolgairól :DD

Kedves 10!

Amit te írsz az egy jó nagy hülyeség. Mert nyilván nem tesz jót ha a gyereket ajnározzák, de itt támogatásról volt szó.

A szüleim, nagyszüleim jó módúak, sok mindent megvehettek volna a gyerekkorom során, de én nem lettem eleresztve. Kevésbé jómódúaknak néha sokkal több olyan meg volt ami nekem nem.Mindig a spórolásra, az okos, megfontolt gazdálkodásra tanítottak.Mikor felnőttem és összeakartunk költözni az akkor még párommal ( most a férjem) vettek egy házat. Nekünk ez nagyon jó volt hisz nem kellett hitellel kezdenünk az életünket. De a háznak minden nemű felújítási költsége már a mienk volt, és az ügyvéd+ az illetékek. Azóta gyűjtünk, elég sokat félre is tettünk, felújítottunk stb... És nem járok hozzájuk naponta koldulni.Ha ők nem tudtak volna venni mi akkor is vettünk volna csak 1-2 évvel később hiszen volt már az otthon élő időszakban elég jó megtakarításunk, ami akkor a felújításra ment el. Azóta vettünk még egy házat, ezt már saját pénzből és jó befektetésnek láttuk hogy jó lesz majd a gyerekeinknek.Fel kell még újítanunk és valószínű kiadjuk albérletbe vagy vendégházat csinálunk belőle. Ezt még nem döntöttük el. Igyekszünk több lábon állni és megtakarítani ha bármi lesz. Az albérletben látom a feleslegesen ablakon kidobott pénzt. Soha nem mentem volna, inkább egy jó hitelt vettem volna fel, de csak a legminimálisabbat, nem mentem volna bele több tíz millióba.És csak is házra. Kocsira meg egybekre soha. És a kérdező nagyon jól teszi amit tesz.És kedves 10 es az meg egy jó hülye duma hogy nem tapasztalom meg az élet nehézségeit stb... Szerintem te igen is irigy vagy és nem kaptál a szüleidtől semmit. Megnézném hogy hagynád e a gyereked albérletben tengődni mikor vehetnél neki egy házat, azzal a célzattal hogy meg kell tapasztalnia a gyereknek ezt meg azt.Ha valakit jól nevelnek az megtanulja megbecsülni az összes fillért és összerakni.

Amúgy meg az embert élete során mindig érik rossz dolgok, hátha valamennyitől módomban álla gyerekemet megkímélni akkor megteszem.

25/N