Meg lehet ezt bocsátani egy anyukának, feleségnek?

Mégis hova ment?

Szerintem nem bocsátható meg, egy férfinak sem néznének el egy ilyet, miért kivételezzünk?

Ne már... férfiaknak megbocsátható. A legtöbb hasonló kérdésnél legalábbis ezt mondják. "Jaj, neki ez nagyon új, szegény nem fogta fel."

Inkább örülnétek annak, hogy nektek nem tett be így a gyerekszülés/nevelés.

6-os vagyok.

Mindenkinél van olyan időszak, amikor minden összejön és besokall. De akkor én mindig arra gondolok, hogy én akartam, hogy ő legyen, nem ő akart megszületni. Soha nem tudnám itt hagyni, mondván besokalltam. Elég csak ránézni a kislányomra és örülök, hogy egészséges és nem azon agyalok, hogy milyen nehéz nekem.

Akkor emiatt meg kellene bocsátani. :D

Értem.

Két 4 év alatti gyerekem van, 25 éves vagyok.Én sem erre számítottam, tényleg nagyon nehéz!Főzni,mosni, takarítani,játszótérre menni,bevásárolni,pénzt beosztani... ... ...Még kimondani is sok!Az én férjem sem segít semmiben!Még a tányérját sem teszi a mosogatóba,ha alé teszem a kaját, puffog, ha megkérem tegye tisztába a babát.Megmondom őszintén nekem is eszembe jutott már, hogy most elég, elmegyek a francba.De ránézek a két kicsimre, és már el is múlik.Én akartam őket!!!Nélkülem nem tudnak létezni,sem egyedül enni,sem inni,sem tisztálkodni sem semmi.

Én elfogadtam, hogy a férjem ilyen típus,enyém a házimunka,a agyerekek stb....DE én sokszor megyek a barátnőmhöz beszélgetni, együtt vásárolunk,bohóckodunk,mint a tinik,mert ez kapcsol ki.

Tehát,mint anya,mint feleség mondom, ezt le kell tudni gyűrni, nyelni egy nagyot!Később sokkal több,és keményebb problémák lesznek(ahogy a tiniket elnézem),akkor mi lesz?

Unokatesóm egy hétre ment el egy nyáron mikor a férje szabin volt. Ő előző este szólt, hogy elmegy, mert elege van abból, hogy a férje nem csinál semmit. (1,5 és 3 évesek voltak a gyerekek). Nem elhagyta őket, mondta hogy elmegy a szüleihez, ne jöjjön utána a férje csak ha tényleg felfogja hogy miért ment el. Ez péntek este történt, másik hét szerdán ment le a férj a gyerekkel. Beletelt egy kis időben míg helyrejött a kapcsolatuk. Nem is azért hogy elment, hanem mert változtatniuk kellett. Egyébként a gyerek és az apa kapcsolatnak csak jót tett, hogy magába szállt az apa, máshogy nem tudta elérni unokatesóm, hogy kizökkenjenek a monotonitásból, hogy ő otthon van, napi 24 órában a gyerekkel törődik, az apa pedig munka után fáradt, a gyerekkel nem úgy törődik ahogy kellene, csak napi fél órát, vagy elmegy sörözni, ha pihenni akar. Szóval náluk bevált.

Nem tudom mi a helyzet itt pontosan, talán ebből a szempontból is meg kellene vizsgálni a helyzetet, és megkeresni a kiváltó okot.