Ha nagyon gazdagok lennétek mindent megvennétek a gyereknek amit akar?

ezek különböző szemszögök. egy csóró azt látja a pénzért meg kell dolgozni, erre neveli a gyerekeit. egy milliárdos azt látja, hogy munkahelyet kell a csóróknak teremteni, tudni kell milliókkal és milliárdokkal gazdaságosan bánni, azt forgatni. őket valóban nem az köti le, hogy ahol olcsóbb a kenyér oda megyek, hanem az, hogy ahol nagyobb haszonra teszek szert, oda megyek.

ők egy vállalkozás üzemeltetésében, munkahelyteremtésben, vagy más embereknek való segítségben látják az értéket, nem abban hogy szakadó hóban mezítláb műszakozni a betevőért.

Mert ha azt nézzük, a mezítlábas, vagy a gazdag tud többet tenni a társadalomért?

a milliárdosok gyerekének valóban nem azt kell megtanulni, hogy milyen nehéz a munka, hanem azt kell megtanulni, hogy minél több embernek munkát adhasson.

"A Te gyerekeid majd vért izzadva fognak lakást és kocsit szerezni."

Nem, cicafül. Az enyéim megkapják, amint nagykorúak lesznek.

Attól, hogy ezt megengedhetem, még nem vagyok elszállva magamtól, és következetesen nevelek.

Nem. En valoszinu ha olyan sok penzem lenne, ingyenkonyhat nyitnek. Vagyis annyit fizet aki bejon amennyit tud, Ha nem tud, akkor nem fizet. Megtanitanam arra, hogy adni nagyszeru dolog. egyetlen dolgot nem tudnek feladni az utazas elmenyet. Mivel amugyis kulfoldon elunk, a vilagon sokfele vannak barataink. Azert a kisfiamat nem hagynam otthon...

De jo oviba iratnam es aztan vissza allami alsotagozatba,,,ha jol megy akkor vissza maganba, hogy megjobban menjen.

A ferjem es en sem kaptunk meg semmit munka nelkul - nem gondolom, hogy azt akarnam, hogy onallotlan ember legyen belole.

Sokszor eszembe jut a New Yorki Grand Central tulajdonosa aki eg fiatal srac - kapta a csaladtol meg sok minden massal. Elment olajkutakhoz munkasnak es abbol elt amit keresett - nem az eleve adott milliokbol.

Az en agyamban a kisfiam igy nevelodik hogy megcsak veletlenul se gondolja magat kulonbnek masoktol! ...amennyiben a milliok az enyemek.

"te is odavágod nekik a lakást"

Miből gondolod, hogy én ezt közöltem velük? Te még sosem kaptál semmit ajándékba?

"Sőt egyáltalán, miért nem úgy neveli fel mindenki a gyerekét, mintha hajléktalanok lennének?"

Miért forgatod ki a véleményeket? Az, hogy nem kap üttre meg bármit, és látja, hogy másik milyen körülmények között élnek, nem azt jelenti, hogy koldusboron tartják! Értő olvasás nem megy?

Tipik olyan vagy, aki majmolja a gazdagokat, és fikázza a szegényeket, miközben maga is csóró.

*mások

*koldusboton

Nehéz kérdés, de annál érdekesebb! :)

Nem olvastam végig a válaszokat, de úgy gondolom, hogy szülői kötelességem megtanítani a gyerekemnek a dolgok értékét, és segítenem kell neki egy helyes értékrend kialakításában.

Sok pénzzel is tudni kell gazdálkodni, cégvezetők is ugyanazt csinálják, mint mi, szűkös háztartásban élők, csak több nullával a végén. Ha valaki nem tanulja meg, hogyan kell beosztani azt, ami van, pillanatok alatt csődbe vihet egy céget.

Mivel én is saját cégben gondolkodom, jobban szemmel tartottam az évek során a főnökeimet, mint ők engem.:) Figyeltem minden megnyilvánulásokat, és rendszerezgettem őket jó és rossz oldalra. Egyértelműen arra a következtetésre jutottam, hogy azok a főnökök, akik soha nem dolgoztak alkalmazottként egy munkaközösségben, nem képesek azonosulni a mi problémáinkkal, egyszerűbben hoznak meg olyan döntéseket, amik évekre súlyos hatást gyakorolnak az életminőségünkre. Továbbá nagyon felszínessé válnak, nem értékelik mások erőfeszítéseit, és még sorolhatnám.

Ha a saját gyerekemről lenne szó, igen komolyan venném ezt a kérdést. Mindenképpen igyekeznék abba az irányba terelni őt, hogy átlagos gyermekként és emberként nőjön fel. Úgy gondolom, egy egészséges jellem kialakulásához szükséges megtapasztalni jót és rosszat egyaránt. Ha majd cégvezető lesz, az sem biztos megélhetés, változnak a gazdasági viszonyok, vagy rossz döntések következtében csődbe mehet és megélhetés nélkül maradhat. Hogy abban a helyzetben hogyan érvényesül, az sokban múlik az én nevelésemen. És ha emberként kudarcot vall, az az én kudarcom is lesz.

Összegezve, természetesen nem nyomorgatnám, és megkapna minden alapot ahhoz, hogy legyen miből építkeznie. De ha autót szeretne, drága hifi cuccot, vagy olyan telefont, ami az átlagember félévi keresetébe kerül, akkor igenis, mondjon le egy sor dologról, rangsorolja, hogy mit szeretne a legjobban, küzdjön meg érte. Akkor értékelni is fogja.

Szülőként biztos, hogy nem adnék neki Maseratit. A legnagyobb ajándék, amit adhatok neki, az lenne, hogy egy olyan szakma irányába próbálnám terelni, amiben önállóan vállalkozhat, és felépítheti saját vállalkozását. Bármikor számíthatna a tanácsaimra és segítségemre, de meg KELL tapasztalnia, hogy egy könnyelmű döntés következtében nagyon pofára lehet esni a piacon.

Most, hogy apasági feladatok előtt állok, ez a kedvenc kérdésem! Gratulálok hozzá, kérdező! :)