Ha lenne egy fogyatékos testvéred és a szüleid meghalnának, magadhoz vennéd?
Én jövőre kiköltözök Angliába és nem tervezek soha visszajönni. Apám már meghalt anyám lassan 60 és van egy fogyatékos testvérem. Igazából sosem jöttem ki velük jól, engem anyám nem szeretett annyira,mert a tesómat sajnálta, szerintem tőlem irigyelte,hogy egészséges vagyok, nem is voltam betervezett gyerek, csak már nem tudott elvetetni.
Nem kötődöm hozzájuk, elég sok szégyenben volt részem, barátaim sosem jöttek fel hozzám,mert a testvérem mindig ott volt ahol mi és hülyeségeket beszélt rólam-megalázó volt-, anyám meg csak röhögött és nem tett ellene semmit, ha megkértem,hogy vigye ki a szobámból én voltam a gonosz sz@r ember, aki utálja a testvérét. Aki pedig megtudta,hogy mi a helyzet az bántott, csúfolt és emiatt Zárkózott lettem, azóta titkolom is,hogy van testvérem, összesen 2 barátnőm van, de sosem voltak még nálam..
Szeretnék családot, barátommal jövőre elmegyünk és nem tudnám elképzelni,hogy magamhoz vegyem a testvéremet, nem akarok egy terhet a nyakamba én dolgozni akarok és saját gyerekeket, mellette pedig nem lehetne. Meg is mondtam anyámnak,hogy én nem fogom magamhoz venni,mert van saját életem, ilyenkor látom rajta,hogy belül duzzog,de szerintem nem várhatja el tőlem. Van a testvéremnek saját pénze ami fedezne egy bentlakásos otthont, de egyébként meg sajnálnám egyedül hagyni..
Ti mit tennétek?
Volt egy tanárnőm. 40 év felett szülte az első gyermekét. Szuper okos gyermek lett. A másodiknál nem izgultak, ha az elsőnek nem lett baja az anya idős kora miatt, akkor a másodikkal sem lesz baj. De a második Down szindrómás lett.
Mélyen vallásosnak nevelte a nagyobb fiút, egyszer beszélgettünk, s azt mondta, azért, mert ha ő nem lesz, a fia feladata lesz, hogy öccséről gondoskodjon. Az anya erején felül mindent megtett, hogy a beteg gyerek valamennyire önellátó legyen. Nem is tudom, mi lett velük.
De itt a báty számára a jövő elrendeltetett, s ezt talán a vallásos szemlélet tette kevésbé nyomasztóvá.
Barátodnak azért tényleg elmondhatnád..
Ez nem a te szégyened, és a testvéredet nem kellene eltitkolnod. Később úgy érezheti, becsaptad, titkolóztál előtte.
Testvérednek, ha szükség lesz rá, keress majd egy megfelelő
intézményt, ahol gondoskodnak róla. Nem a Te feladatod ellátni, ápolni. Mert akkor lemondhatsz a saját életedről. Ezt meg nem várhatja el tőled senki.
Ha elve ilyen volt a kapcsolatotok, gondolom ő se kötődik annyira. Ha arra kerül a sor, akkor támogasd, legyél biztos abban, hogy jó helyen van, és tartsd vele a kapcsolatot. Őneki is jobb egy olyan helyen ahol 24 ó felügyelet van, és emberek veszik körül, nem unatkozik. De ez még a jövő zenéje.
Amúgy is mit csinálna otthon, ha te dolgozol..Anyukád még abba a korosztályba tartozik, akiknek nem tanították a gyereknevelést, mindenki úgy csinálta, ahogy tudta, és a sérülteken is még sajnálkoztak. Ha valaki segített volna, hogy nevelje, talán más lett volna. A tesód meg szerintem kompenzálni próbál, azért jópofáskodik. Nyugtasd meg anyukád, hogy ha nem is veszed magadhoz, gondoskodni fogsz róla, és segíted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!