Ha megtudnátok hogy a nagynénéteknek 9 abortusza volt mit szólnátok?

Gyors utánajárással úgy látom, a fogamzásgátló tabletta 1967-ben jelent meg Magyarországon, de nem azonnal terjedt el, statisztikák szerint az ezt követő években az abortuszra jelentkezők 80%-a nem is hallott róla. A folyamatos felvilágosításnak köszönhetően a 80% aztán csökkenésnek indult. Ellenben ez nem teljesen menti fel nagynénédet és férjét a felelőtlenség vádja alól, mert az óvszer és a pesszárium (utóbbi nem tökéletes, de a semminél jobb) akkor már több mint egy évtizede elérhetőek voltak, az összes fogamzásgátló eszköz csak a Ratkó-korszakban (50-es évek első fele) volt tiltott.

Különben nem szólnék semmit, végül is az ő dolga. Abban a korban bevett családtervezési módszernek számított az abortusz, a kockázatairól is kevesebbet tudtak, mint most.

Kérdező, én semmit nem szólnék, abban az időben más volt a fogamzásgátló módszerek választéka is, biztonsága is, meg az erről való ismeretek elterjedtsége is. Múlt korokról mai szemmel gondolkodni meg mindig hibás dolog.

(injekcióban meg kétféle dolog ment voltaképp fél-legálisan, ha érdekel, a Limovanil nevű hormonkészitmény, meg a Stigmosan-Oxytocin keverék, ami méhösszehúzódást csinál. De ettől csak az esetek töredékében szakadt meg a terhesség, olyankor, amikor eleve gond volt a beágyazódással, és könnyen lelökődött... szóval az volt a "divat" hogy nőnek késett (tesztet még nem lehetett kapni közforgalomban, csak kórházi laboroknak volt), orvos megvizsgálta, injekció hogy "meghozza", oszt ha nem jött meg, akkor abortusz-bizottság)

Az meg, hogy kinél működik a megszakítás, és kinél nem, az egyéni szerencse kérdése voltaképp, ahol a férfinál bőséges a spermium-tartalmú előváladék, és a nő könnyen esik teherbe, ott semmit sem ér, ahol a férfinak jelentéktelen az előváladék, vagy/és a nő nehezebben esik teherbe, ott meg akár jól is működhet.

Az ő dolga! Hát mégis ki vagyok én,hogy ítélkezzek felette?!

Mondjuk csodálkozom,hogy a 3. után még egyáltalán teherbe tudott esni.

Semmit nem szólnék. Az ő élete, az ő dolga.

Azt is figyelembe venném, hogy nem tudom a teljes igazságot, az összes előzményeket (mi van ha védekeztek,de sosem sikerült?) és figyelembe venném hogy régen teljesen másképp működtek a szexuális felvilágosítások,( ha volt egyáltalán) és elég kezdetlegesek voltak a védekezési eszközök is.

Nekem is van egy nénikém aki ma már nagymama, és régen legalább 5 abortusza volt. Attól még nagyon aranyos, és arany szíve van. Szeretem nagyon..

Akkor még nem voltak biztonságos védekezőszerek. A kapható tabletta kezdetleges volt. Komoly hormonális és egyéb egészségi problémákat okoztak a nőknek. Sokszor többet, mint az abortusz. A gumi pedig nagyon vastag és rossz volt.

A másik dolog: akkor még nem voltak háztartási gépek. Nem volt mosógép, porszívó stb. Az utcai kútról kellett a vizet hoznunk, kézzel mostunk, szenes vasalóval vasaltunk. Szenes kályhával fűtöttünk és fával főztünk.

A nők is dolgoztak, és a szülési szabadság a 60-as évek közepéig csak 3 hónap volt. Később emelték 5 hónapra.

Nemcsak a háztartás ellátása vett sokkal több időt igénybe, de a pár hónapos gyereket is vinni kellett a bölcsibe. Gyalog vagy kerékpáron, Pesten villamoson. Nem volt a családoknak autójuk, mint ma.

Ilyen körülmények között nem lehetett több gyereket vállalni. Még a kettőt is elég nehéz volt.

Nem ítélem el a nagynénédet, nem tudni, hogy milyen sűrűn esett teherbe? Nem mindegy, hogy havonta vagy évente egyszer ment abortuszra.