Nem akarok kistesót mit tegyek?

Az én barátnőméknél pedig sírva kelt fel a kisfiú, hogy mostmár nem fogja szeretni őt az anyja, mert megint terhes.

Egy anyának minimum azt illene tudni, hogy minden gyerek más.

És más megélni úgy egy kistestvért, hogy az apunkánké (megjegyzem úgy is rohadt nehéz), de úgy, hogy egy új pasié, akivel automatikusan új családra asszociál, felnőtt embernek sem lenne könnyű.

Ha valaki anya létére képes így belegázolni egy kislány lelkébe, akinek a reakciója teljesen érthető, azzal nekem nincs közös témám, légyszíves hagyj is engem békén, hánynom kell tőled.

Én sem akarnék kistesót, ha olyan lenne a nevelőapám, aki féltékeny rám és azt akarja, hogy az anyám VELE alapítson családot, engem kirekesztve. Más lenne a helyzet akkor, ha egy kedves emberről beszélnénk, aki lányaként tekint a kislányra, de így..a Kérdező jól sejti, hogy mi lesz a vége.

Gimis volt osztálytársamra emlékszem anno, szegény csajnak mindkét szülője újraházasodott, anyuka betermelt 2 féltesót is. Csaj meg arra kóválygott, amerre akart egész nap, anyuka annyira fürdött a boldogságban, hogy le se szarta, hiszen "új családja lett". Nem klappolt bele ebbe a családba és ezt ő is érezte. Nem tudom, miért gondolják sokan, hogy mindenhol happy end lesz a végkifejlet.

A gyerekek (márpedig a Kérdező még az), megérzik, ha valami gáz van. Én egy ilyen nevelőapánál nem, de egy kedves, aranyosnál akartam volna kistesót ebben a helyzeteben, mert akkor meg sem fordulna az ember fejében, hogy őt anyu és az új barát ignorálni fogja.

Azért ha a Kérdező úgy gondolna a pasasra, hogy "a Józsi olyan jófej, mindig meglep valamivel, elvisz ide-oda, nagyon szeret", akkor most nem félne ennyire, hogy elveszik tőle az anyukáját. De így teljesen jogos és csak reménykedni tudok, hogy anyukának kinyílik a szeme.

Jó hogy 13 éves,de úgy látszik,nem is akarja,hogy az anyja boldog legyen...Csak ő.akkor ez mi?

Megértem a félelmed,de akkor sem így kell reagálni erre az egészre,hanem anyukáddal kell beszélned.Mond el neki mitől félsz,meglátod,nem lesz okod aggodalomra.

Olvassátok már el a kérdést újra! "De én miért nem vagyok elég anyunak? Ők egy család lesznek és engem megint mindenki el fog felejteni."

Szerencsétlen gyerek, fél, hogy az egyetlen biztos pontot, az anyját elveszíti, a sok okos felnőtt meg utolsó önző dögnek titulálja! Sikerült jól a földbe döngölni.

Utolsónak: a kérdező nem csak saját magára gondol! Csak nem érti, hogy ha eddig olyan jól megvoltak ketten együtt az anyjával, akkor most miért kell változtatni. Persze felnőttként látja az ember, hogy ez bonyolultabb, a nő szerelmes lesz, együtt akar élni az új férfival. És így nyilván osztoznia kell a kérdezőnek az anyján (hiszen nő is, nem csak anya). És ahelyett, hogy megnyugtatnánk ezt a kétségbeesett gyereket, a többség csak jól lehordja.

Kérdező: simán lehet, hogy jól alakul az egész, a pasit te is jobban megismered, meg is kedvelheted. Lehet, hogy egész jó fej. :)

Hát, Kérdező, szégyen a futás, de hasznos! :(

Én a helyedben apámhoz költöznék, minél előbb!

Sajnos ha az a féreg azt mondta amit, akkor jobb, ha tudod, hogy ez az életben nem változik meg :(

Teljesen jogosan félsz.

Ha anyukád ennek ellenére, hogy hallotta, mit mondott a drágalátos párja, nem áll ki melletted, akkor nem is vagy neki fontos!

De ez nem a te hibád, egyszerűen vannak emberek, akik nem alkalmasak szülőnek.

Most gondold el:

Ettől az alaktól is lehet, llelválik majd, szerelmes lesz és a következővel is családot alapít.

És akkor a tesót is eldobja majd??

Ne haraugdj, de anyukád pont úgy viselkedik, mint egy évente fialó állat!!!

Szerintem jobb lesz neked apukádnál!

Én két-három hónap híján 17 éves voltam, amikor megtudtam, hogy apukám új felesége terhes. Engem is nagyon bántott, leginkább az, hogy sokkolt a hír, apukám már eléggé benne volt a korban, engem meg annyira se méltattak 16 évesen, hogy beavassanak abba, hogy gyereket terveznek, ráadásul a 12. héten mondták meg nekem, miközben rengeteg ember tudta már előttem. Ez a mai napig bánt és sértőnek találom. De ezen felül persze az is sokkolt, hogy nem én leszek az apukám egyetlen gyereke és minden megváltozik, pedig jó volt minden addig úgy, ahogy volt. Ezt nem könnyű feldolgozni, akárhány éves is az ember. A testvéremet amúgy nagyon szeretem, és ő is engem, de ha most második gyereket akarnának valószínűleg ugyanígy reagálnék..

Kérdező, anyukádnak mindig a gyereke leszel, akármi is történik, és ha ennyire figyel rád, ráadásul a mostani barátját is csak csitítgatja, amikor téged "sérteget", akkor szerintem semmi félnivalód nincs, az se biztos, hogy ő is akarja a gyereket, nem csak anyukád barátja találta ki az egészet. Kérdezz rá anyukádnál, mikor kettesben vagytok, és mondd el neki, hogy mitől félsz, vele kell ezt megbeszélned, nem pár idegen felnőttel, akik a napi feszültséget egy 13 éves gyereken akarják levezetni.