Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A haverjaim előtt nem mondhato...

A haverjaim előtt nem mondhatom meg miért nem bulizok, de így mindig hívnak, piszkálnak amiért nem megyek?

Figyelt kérdés

Soha nem jártam bulizni. Nekem ez így jó. Soha nem volt az én világom a piálás, discozás stb. Az egyetemre kerülve ezt nagyon kevesen képesek megérteni. Mindig hívogatnak, meg mindig meg akarnak "menteni" hogy majd ők elvisznek bulizni és bevezetnek ebbe a világba... Az igazság az, hogy jó oka van annak, hogy nem megyek. Az apám évek óta iszik, mondhatjuk, hogy egyfajta alkoholista. Napközben megállja, hogy ne igyon, eljár dolgozni rendesen, az ismerőseink még csak nem is sejtik, hogy valójában milyen. Esténként kocsmázik, elmegy 2-3 órára a közeli kiskocsmába, betol 1-2 sört, valamennyi töményet és nem részeg ugyan, de ahhoz eleget iszik, hogy kötekedjen velünk. Én így nőttem fel, 6 éves korom óta ezt csinálja. Nem vagyok képes tolerálni az ivást. Tudom nem kellene kivetítenem másokra a családi problémáimat, de egyszerűen nem szeretek ittas emberek közt tartózkodni. Egyáltalán nem tartom normálisnak, menőnek meg pláne nem mikor a csoporttársaim arról mesélnek, hogy rúgtak be múlt szombaton. Persze soha senkinek nem beszéltem még apámról, az egyik barátnőmnek pár hónapja próbáltam, de nem fogta fel a dolgot. Fogalma sincs ez milyen és nem érti. Tulajdonképpen ezért nem tudom hibáztatni, szerencsés, hogy nem tudja átérezni milyen is így élni, felnőni. A haverok előtt általában jól leplezem az ellenérzéseimet, azt szoktam mondani, hogy mindenkinek másra van szüksége, nekik erre, nekem meg nem, én elfogadom, hogy ők úgy élnek, ők is tartsák tiszteletben, hogy én meg így. De legbelül elborzaszt az egész és taszít. Nekem egy részeg ember/pasi nem aranyos hanem félelmetes. Talán pont ezért nincs kapcsolatom sem. A korombeli fiúk többségének természetes, hogy eljár discókba, beiszik stb. De én ettől rosszul vagyok, nem tudnék egy ilyen emberrel együtt lenni. Az egyik legnagyobb félelmem, hogy egy olyan férfi mellett kötök ki mint az apám. Persze tudom, hogy attól hogy valaki tizen huszonévesen bulizik, piál stb még nem lesz alkoholista, de akkor sem tudom tolerálni. Nem bírnám, ha csak egyszer is úgy kellene látnom a páromat.

Ezekkel azért nagyjából megküzdök én magamban, de nem tudom mit tegyek, amikor hívnak bulizni. Nem akarok erről beszélni velük, nem érzem őket olyan közel magamhoz, hogy megtegyem. Nem akarok én lenni a társaságban "a lány az alkoholista apával". Inkább vagyok az "antibulizós". De fáj, mikor pl egy csoporttársnőm hív, hogy menjünk, tök jó lesz, bulizni kell ismerkedni fiúkkal stb. Legjobban az fáj mikor az a barátnőm próbálja rámerőltetni a bulizást, akivel már beszéltem a dolgaimról. Mit tegyek, hogy bújjak ki a meghívások alól? Hogy bújjak ki alóluk úgy, hogy ne is hívjanak többet? Ettől még szeretnék velük jóban lenni, de bulizni nem.

Köszi aki elolvassa, már az is segített, hoyg kiírhattam magamból.

21/L



2012. okt. 20. 22:03
1 2 3 4
 21/37 anonim ***** válasza:

Szia!


Én sem járok, de mondjuk szerencsére nálunk a társaságnak van olyan része, aki szintén nem tolerálja az itasságot, nem szereti az ilyen bulikat. Megmondom őszintén, tankörtalálkozókra is azóta nem megyek, mióta az elsőn az volt a téma, hogy az esti gólyapartin ki hogyan fog berúgni. Én sem bírom az ittas embert, sem azt, hogy folyamatosan ez legyen a téma.


Próbálj megtanulni úgy nemet mondani(és ez máskor is jó lesz az életben), hogy ne hagyj kétséget afelől, hogy a 20. ilyen kérdésre is ugyanaz lenne a válaszod. Legyél nagyon határozott, komoly arccal, szemekkel nézzél a másik szemébe. Ha kell, 10x is ugyanazzal az arccal, és hangsúllyal mondd el, hogy nem mész. Indokolni nem muszáj. Szabad ember vagy, jogod van ahhoz, hogy indoklás nélkül megtegyel/ne tegyél valamit. Ez a fajta közlésmód nagyon hamar zavarba tudja hozni az embereket, és maximum egy pár alkalom után le fognak állni.


Sok sikert és kitartást! :D

2012. okt. 20. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/37 anonim ***** válasza:
Én elég korán elkezdtem a bulizást és az ivást, nagyjából 15 lehettem. Én már régen túl vagyok ezen az "azt sem tudtam hogy mentem haza" időszakon. Azóta nem is tudom elhinni, hogy én ilyen voltam, és mikor meglátok egy szórakozóhelyen egy részeg lányt mindig elámulok, hogy te jó ég, én is így néztem ki, mikor berúgtam. 16 voltam, mikor utoljára úgy mentem szórakozni, hogy ittam is. Aztán egyszer csak egyik napról a másikra befejeztem az ivást is, aztán a bulizást is, mert hiába én már így érzem jól magam, a társaságomból mindenki ugyanolyan maradt, isznak, hánynak, majd jókat röhögnek rajta. Már főiskolások vagyunk, de még mindig itt tartanak. Volt olyan, hogy az éjszaka közepén nekem kellett a barátnőmért mennem, mert nem tudtak mást hívni, és épp hogy nem került a detoxra. Na ezután kapott tőlem egy óriási pofont, egy hatalmas fejmosást még akkor, míg részeg volt, majd másnap már higgadtabban elmondtam neki, mikor kijózanodott is. Azóta nem hívnak bulizni. Jóban vagyunk ugyanúgy, eljárunk mindenhova, csak épp a hétvégéinket külön töltjük. Én a párommal, józanul, ők a haverokkal seggrészegen. Nekem ez így jó, amíg nem látom őket, nem idegeskedek. A párom is szokott szórakozni, és inni, de vele sem szoktam el menni. Én ezen nem idegesítem magam, tudom, hogy neki szüksége van kikapcsolódásra, és ha neki ez a kikapcsolódás, hogy iszik, hát legyen, nincs jogom beleszólni és megtiltani, viszont nem vagyok köteles végignézni ezt. Mióta ezeket a kompromisszumokat megkötöttem a barátaimmal és a párommal is, azóta teljesen kiegyensúlyozott körülöttem minden. Jók a kapcsolataim, és én jól érzem magam bulizás és ivás nélkül. Szórakozni persze járok, de ugye mindenkinek mást jelent a szórakozás. 20/L
2012. okt. 20. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/37 anonim ***** válasza:
52%
Egy esélyt adhatnál nekik. Nem mindenki full piás aki bulizik. Neked meg főleg nem muszály inni. Legyen ez az egyik feltétel. Elmegyek, de nem iszom. Kóla, vagy valami rostos jöhet. + te mondod meg mikor elég és mikor akarsz hazamenni. Ezután bátran elmehetsz velük és ha úgy érzed elég volt, vagy már túl sok, fogod magad és hazamész. De az is lehet megszereted az ottani hangulatot és jól fogod érezni magad. Ne legyél elutasító. Ha ezután sem jön be a dolog már nyugodtan mondhatod: Én megpróbáltam, nem jött be, úgyhogy nem megyek, menjete és érezzétek jól magatok.
2012. okt. 21. 02:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/37 anonim ***** válasza:

Valamilyen szinten megértelek. Nekem nincsenek félelmeim a részegekkel kapcsolatban,bulizni is sokat jártam még pár éve, de mostanra az egész úgy ahogy van inkább csak nyűg. Mármint a konkrét "bulizzunk" dolog, el kell menni valami táncolós helyre, amiktől a világból bírnék kirohanni, mert tömegnyomor van, valaki tuti nyakon önt, beszélni nagyjából senkivel nem lehet értelmesen, mert kiszakad amúgy is a dobhártyám a "zenétől". Mindez még nem zavarna, ha legalább a hangulat jó lenne, de az átlag életkor már egyetemi bulikban is egyre alacsonyabb, a lányok/fiúk meg lassan mindenhol vállalhatatlanul viselkednek és néznek ki. Nem azért gondolom ezt így, mert én annyival különb vagyok, meg sokkal intelligensebb, mert sok csoporttársam csinálja ezeket a nagy "bulihangulat" hevében, de őszintén én már nem tudom jól érezni magamat ilyen helyen józanon. Lerészegedni meg utálok.

Gondolhatod, hogy én sem szoktam ezt előadni ahányszor elhívnak valahova, mert akkor én lennék a bepunnyadt nyugdíjas életet élő lúzer. Szóval hárítom a meghívást, de nekem szerencsére olyan ismerőseim vannak, akik nem csak így tudják jól érezni magukat, úgyhogy megszoktuk őket hívni magunkhoz inkább. Van, hogy buli előtt jönnek fel "ráhangolódni". Nálunk is eliszogatunk, csak itt senki sem issza magát ájultra. Beszélgetünk, zenét hallgatunk, jól szokták magukat érezni és mindig szívesen jönnek. Az hogy utána haza mennek -e, vagy tovább a városba bulizni, az már engem nem nagyon érdekel.

Szóval én a helyedben ezzel próbálkoznék. Menj le velük egy kocsmába (nem a késdobálókra gondolok :)), vagy hívd át őket, aztán amikor neked már kellemetlen a helyzet akkor menj haza, vagy ha nálad vannak úgyis tovább indulnak. Egy idő után megszokják, hogy ugyan nem mész velük mindenhova, de nem zárkózol el előlük. Vagy rájönnek, hogy időnként úgy is jó kikapcsolódni hogy nem az asztal alá isszák magukat.

2012. okt. 21. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/37 anonim ***** válasza:
Én is két alkoholista mellett nőttem fel. Odabasz a gyerekkornak rendesen. Aki nem élt még alkoholista mellett tényleg nem tudja milyen az. Elég sokáig én is kihúztam magam az ilyen bulikból, de egy "sorstárssal" való beszélgetés után megváltozott a véleményem. Persze nem iszok sokat, ha elmegyek valahova, de a barátaim nem cseszegettek soha emiatt. Tudják, hogy ha engem is hívnak, akkor undorító, lepukkant kocsmák kilőve, én sem akarom alkoholisták között tölteni az időmet, utálom őket.
2012. okt. 21. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/37 anonim ***** válasza:

Ahhoz, hogy valaki berúgjon, szükség van legalább 2-3 óra ivásra (ezt te pontosabban tudod, mint kéne). Szóval adhatnál egy esélyt annak, hogy elmész velük beülni ahová épp hívnak olyan este 6-8 körül, veszel egy kólát, beszélgetsz velük pár órát, miközben iszogatják a sörüket, aztán mikor kezded úgy érezni, hogy hamarosan spicces emberekkel leszel körülvéve, szépen elköszönsz és hazamész. A kocsma többi vendégének is ugyanúgy szüksége van erre a pár órára a berúgáshoz, szóval koraeste, amikor odamész még nincsenek részegek.

Ezzel a módszerrel fenntartható a barátság, aztán mikor továbbmennek partizni, te már nem tartasz velük.

Az egy másik dolog, hogy mindezt hogyan kommunikáld le. Ha az alkoholista faterodat nem akarod mindenki orrára kötni, elég annyi, hogy téged taszítanak a részegek, egyszerűen fóbiád van tőlük. Csak ezt ne akkor jelentsd ki tömören, mikor éppen felállsz és hazamész, és próbálnak marasztalni, mert az rosszul venné ki magát (mintha besértődtél volna valamin, vagy rádjött volna valami kattanás). Hanem inkább valami hosszas beszélgetés során fejtsd ki, hogy később ne lepődjenek meg azon, hogy te majd az este egyharmadánál lelépsz.

2012. okt. 21. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/37 anonim ***** válasza:
ma 10:32 Sokan nem egy sör felett ülnek órákig, míg becsípnek. Ma már inkább a felesekkel kezdik. Én régen fél óra alatt is képes voltam berúgni bőven.
2012. okt. 21. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/37 anonim ***** válasza:
Én se járok bulizni..Voltam egy párszor,ott alvós buliba is voltam,de elég volt..Azóta a barátnőim szépen eltávolodtak...de ez van..szivesen megyek beülős helyre,csak oda ők nem..Mikor legutóbb is voltam az egyik barátnőm szülinapján,annyira nem jól éreztem magam..alig vártam,hogy a párom eljöjjön értem és haza jöjjek.
2012. okt. 21. 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/37 anonim ***** válasza:
Nekem az egyik barátom egyszer nagyon leita magát! Az ota(2-éve) nem iszik semmi alkoholt de mindig jön velűnk bulizni! Mink azért iszunk!:-D
2012. okt. 21. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/37 anonim ***** válasza:
"Ma már inkább a felesekkel kezdik." – Szerintem nincs ilyen tendencia. Van olyan társaság akik igen, van akik nem. Attól is függ, mi a céljuk – legyenek minél előbb atomrészegek, hogy már úgy érkezzenek meg a partiba, vagy egy jó világmegváltós beszélgetés fröccsözés mellett, nem mindegy. Hogy konkrétan erre a társaságra melyik a jellemző (vagy esetleg mindkettő, esti programtól függően), azt mi nem tudjuk.
2012. okt. 21. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!