A haverjaim előtt nem mondhatom meg miért nem bulizok, de így mindig hívnak, piszkálnak amiért nem megyek?
Soha nem jártam bulizni. Nekem ez így jó. Soha nem volt az én világom a piálás, discozás stb. Az egyetemre kerülve ezt nagyon kevesen képesek megérteni. Mindig hívogatnak, meg mindig meg akarnak "menteni" hogy majd ők elvisznek bulizni és bevezetnek ebbe a világba... Az igazság az, hogy jó oka van annak, hogy nem megyek. Az apám évek óta iszik, mondhatjuk, hogy egyfajta alkoholista. Napközben megállja, hogy ne igyon, eljár dolgozni rendesen, az ismerőseink még csak nem is sejtik, hogy valójában milyen. Esténként kocsmázik, elmegy 2-3 órára a közeli kiskocsmába, betol 1-2 sört, valamennyi töményet és nem részeg ugyan, de ahhoz eleget iszik, hogy kötekedjen velünk. Én így nőttem fel, 6 éves korom óta ezt csinálja. Nem vagyok képes tolerálni az ivást. Tudom nem kellene kivetítenem másokra a családi problémáimat, de egyszerűen nem szeretek ittas emberek közt tartózkodni. Egyáltalán nem tartom normálisnak, menőnek meg pláne nem mikor a csoporttársaim arról mesélnek, hogy rúgtak be múlt szombaton. Persze soha senkinek nem beszéltem még apámról, az egyik barátnőmnek pár hónapja próbáltam, de nem fogta fel a dolgot. Fogalma sincs ez milyen és nem érti. Tulajdonképpen ezért nem tudom hibáztatni, szerencsés, hogy nem tudja átérezni milyen is így élni, felnőni. A haverok előtt általában jól leplezem az ellenérzéseimet, azt szoktam mondani, hogy mindenkinek másra van szüksége, nekik erre, nekem meg nem, én elfogadom, hogy ők úgy élnek, ők is tartsák tiszteletben, hogy én meg így. De legbelül elborzaszt az egész és taszít. Nekem egy részeg ember/pasi nem aranyos hanem félelmetes. Talán pont ezért nincs kapcsolatom sem. A korombeli fiúk többségének természetes, hogy eljár discókba, beiszik stb. De én ettől rosszul vagyok, nem tudnék egy ilyen emberrel együtt lenni. Az egyik legnagyobb félelmem, hogy egy olyan férfi mellett kötök ki mint az apám. Persze tudom, hogy attól hogy valaki tizen huszonévesen bulizik, piál stb még nem lesz alkoholista, de akkor sem tudom tolerálni. Nem bírnám, ha csak egyszer is úgy kellene látnom a páromat.
Ezekkel azért nagyjából megküzdök én magamban, de nem tudom mit tegyek, amikor hívnak bulizni. Nem akarok erről beszélni velük, nem érzem őket olyan közel magamhoz, hogy megtegyem. Nem akarok én lenni a társaságban "a lány az alkoholista apával". Inkább vagyok az "antibulizós". De fáj, mikor pl egy csoporttársnőm hív, hogy menjünk, tök jó lesz, bulizni kell ismerkedni fiúkkal stb. Legjobban az fáj mikor az a barátnőm próbálja rámerőltetni a bulizást, akivel már beszéltem a dolgaimról. Mit tegyek, hogy bújjak ki a meghívások alól? Hogy bújjak ki alóluk úgy, hogy ne is hívjanak többet? Ettől még szeretnék velük jóban lenni, de bulizni nem.
Köszi aki elolvassa, már az is segített, hoyg kiírhattam magamból.
21/L
válasza:Egy ideg én sem bírtam a bulizást ezek miatt, aztán sikerült olyan helyet találnom és olyanokkal mennem, ahol azért nincs annyi tökrészeg. Persze vannak. Na meg változtattam a hozzáállásomon, nem idegesítem magam miattuk.
Én nem iszok alkoholt. A társaságba kerülő emberek mindig megtalálnak, hogy mit iszok. Én meg elmondom, hogy nem iszok alkoholt. Akkor hüledeznek egy ideig, aztán megszokják, főleg mikor már erélyesebben szólok, hogy szakadjanak le a témáról.
A helyedben ha nem akarnék velük menni, csak elmondanám, hogy nem tűröm az alkoholt és az ittas embereket, ezért nem megyek velük. Szokják meg.
válasza:Sajnos én is átéltem, amit te. Mai napig így érzek a részeg emberek iránt ahogy te. De a félelmeinken Úrrá kell lenned. Sikerült megtalálni a párom (Ő sajnálja a pénzt a piára, hogy kijöjjön belőle, azaz pocsékolásnak tartja). Vele biztonságba érzem magam. Jó baráti köre volt, jófej barátnőkkel. Olykor összeülünk a városba iszogatni, bulizni.
Az elején én is szégyelltem apámat, mindenhol titkoltam. De lebuktam. Apám részegen kóválygott a városba és összefutottunk vele. Majd újra és újra és barátnőim rákérdeztek. Rettenetes volt. Barátnőim mellett álltak és meggyőztek, erről én nem tehetek és miatta nem szégyellnem magam, hogy alkoholista. Mára már a barátaim többsége tud róla. Már fel tudom vállalni.
Barátaim segítettek megemészteni az alkoholista apám történéseit.
Továbbra is félek a tántorgó emberektől, de a barátaim mindig mellettem vannak.
válasza:Megértelek, szerencsére nem voltak ilyen tapasztalataim. De nem minden spicces vagy ittas ember kötekedik, és nem is kell félni mindegyiktől.
Én régebben mindig jókat derültem sörözőkben vagy borozókban a részeg embereken. De ha irritál az ittas ember látványa, közelsége, akkor ne is menj ilyen bulikra. Ezt a normális emberek megértik, az idiótákkal meg nem kell foglalkozni. Ne azt mondd, hogy apukád iszik, hanem csak annyit, hogy irritálnak az ittas emberek és ahol isznak, ott nem tudod jól érezni magad, és ezért nem mész ilyen buliba.
Azt hiszem, hogy fiukkal lehet alkoholmentes helyeken is ismerkedni, aki pedig ennyire taszítanak az ittas emberek, az nyilván nem a kocsmába megy ismerkedni.
Sajnos a párválasztás ilyen tekintetben nagyon veszélyes, hiszen egy igen erős álarcot vesznek fel általában a leendő pár előtt, és már csak akkor vetkőzik le, amikor "csapdában a vad", tehát az esküvő után mutatják ki a foguk fehérjét. Az absztinensek között kéne válogatnod.
válasza:Szerintem a kérdező nem attól tart, hogy ő maga részegedne le, hanem egyszerűen zavarná a többiek társasága, miközben ő maga józan.
Kérdező, megértelek. Én sem jártam soha bulizni, bár nem emiatt, csak mert számomra ez nem szórakozás. (Egyébként pedig sok ismerős csak társaságban vetített, hogy milyen jól érezte magát, négyszemközt meg azt mondta, halálosan unatkozott, és alig várta, hogy vége legyen.)
Esetleg javasolhatsz nekik olyan programot, ami a buli előtt van. Mozit, akár színházat, ha vevő rá a társaság. Utána te szépen elbúcsúzol, ők meg menjenek tovább inni, ha akarnak.
válasza: válasza:Teljesen megértelek.
Bár nálunk senkinek nem voltak alkoholproblémái (najó, de a szomszéd elég részeges volt), én sem érzem jól magam ittas emberek közelében.
Engem is próbáltak "megmenteni" :) Bulizni elmentem kb 3x, mindig azt mondták, hogy "Húúú, de milyen jó lesz!", aztán vagy sz*rrá untam magam, vagy egyenesen taszított az, hogy olyan emberek, akiket normálisnak gondoltam, teljesen kivetkőznek magukból, mert "Buli vaaaaan!!!!!" :/
El kéne fogadni, hogy vannak olyan emberek, akiket egyszerűen nem kikapcsol ez a tevékenység, hanem pont, hogy feszélyez és kifáraszt.
válasza:Ja, ez lemaradt:
Én kissé agresszív módon oldottam meg, hogy ne hívjanak többet, de bevált. Először csak azt mondtam, hogy nem, kösz, nem vonz a dolog. Aztán másodjára is, kicsit nyomatékosabban. Harmadszorra megkérdeztem az illetőt, hogy vajon a "NEM" szónak mégis melyik részét ennyire nehéz felfogni?
Igaz, engem nem zavart, hogy páran többet nem is szóltak hozzám :) Remekül megvoltam értetlen emberek társasága nélkül is. Ennek ellenére maradt egy pár barátom és velük máig jóban vagyok.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!