Gyászidő alatt (közeli hozzátartozó, pl. szülő vagy testvér elvesztésekor) nem mehetek el haverjaimmal társaságba, koncertre, ide-oda? Egyáltalán meddig tart a gyászidő?

Egyik barátnőm úgy dolgozta fel az apja elvesztését, hogy elment bulizni, leitta magát. Én ezt nagyon nem támogattam, de ugyanakkor ott volt az, hogy az apja élete során tönkretette őt, pszichiátriai eset volt, ivott stb. Részben "megkönnyebbült", hogy vége, részben nagyon fájt neki.

Én sehova nem tudnék menni hónapokig, ez biztos. Egyszerűen nem lennék rá képes, én elég érzékeny vagyok. Viszont feketét csak egy ideig hordanék.

Nálam egyébként teljesen furcsán, váratlan pillanatokban tör ki a fájdalom.

A temetésen egyébként muszáj votl tartani magam, apu miatt, mert az ő édesapját temettük, és nagyon el volt keseredve...

"... és ha valaki a munkáját élvezi, mert az egyben a hobbija is, akkor vegyen ki egy év szabadságot?"

Hát igen, gondolkozni igencsak nehéz, összefüggéseket meglátni.

Nem. Attól függ a megélhetése. Dolgozni KELL, akkor is, ha szereti, akkor is, ha nem.

#17

> És mielőtt még lenéznél, életemben nem voltam diszkóban és antialkoholista vagyok.

Én ezzel nem dicsekednék :)

akkor ne dicsekedj, szerencsére vannak még olyan körök, ahol nem azzal menőznek az emberek, hogy ki hányik nagyobbat ivás után :)

kérdező. szerintem semmi baj nincs, ha megpróbálsz kikapcsolódni és legalább pár percre elfelejteni a fájdalmat (hosszabb időre úgyse megy egyelőre). férfiak gyászszalagot szoktak kitűzni, de azt se nagyon, már ez a gyászruha dolog nem igazán szokás.

A gyászidőt a gyászoló saját lelki higiénéjére és regenerálódására találták ki. Nincs olyan, hogy nem meHETsz, stb... csak célszerű időt és teret adnod saját magadnak, hogy feldolgozd a veszteségedet. Ha Rád törnek rossz érzések, ki kell élni MOST. Nem jó, ha elnyomod és hordozod Magadban, és még 15 év múlva is előtörnek a ki nem sírt könnyeid.

1 évet szoktak mondani, de Te tudod megítélni, mit jelent számodra az illető. Az első hetekben mindenesetre Magadba figyelj, mert furcsa érzés, ha meghal valaki és nincs többé. Addig ne foglalkozz külső dolgokkal.