Nem tudom elengedni az öcsémet, ennyire még nem hiányzott senki. Mit tegyek, hogy lépjek tovább?

Sajnálom!

Néhány dolgot azért tisztázzunk:

-akár mondtad neki, hogy szereted, akár nem, ő tudta. A testvéri szeretet az ilyen, különösen két srác közt, nem modnogatnak érzelmes dolgokat. A Ti szeretetetek ott volt a közös hobbiban, abban, ahogy dumáltatok, röhögtetek.

-minden tesó verekszik néha, ez sem a világ vége

-ő elment, és ezt a tudatalattidnak is el kéne végre hinni.

Neked szerintem pszichológusra lenne szükséged. Két év után ennél már jobban fel kellett volna dolgoznod a gyászt, és ő tudna segíteni, hogyan csináld.

Részvétem. Pokolian nehéz lehet, főleg így, hogy folyamatos lelkiismeret furdalásod van. Pedig nem kellene, hogy legyen, hiszen a múlton nem lehet változtatni. Tudom, hogy ez hovatovább szlogen, de sokan bele sem gondolnak a tartalmába, csak gyötrik magukat napról-napra, ahelyett, hogy a mának élnének.

Ne gyötörd magad kérlek, az öcséd bizonyára érezte, hogy szereted, még ha nem is mondtad neki.

Gondolj arra, hogy ő is szeretett és szeretné azt is, ha boldog lenne az életed, de ehhez el kell őt engedned. Maradjon Benned úgy, mint egy ragyogó fény, aki vigyáz Rád, végig kísér az életeden és óvja a lépteidet.

Neki már más az útja, mint Neked. Ez megváltoztathatatlan.

Figyelj arra, ha teheted, azt csináld ami jólesik a lelkednek, ami örömet okoz, ami feltölt, amitől energiát kapsz, szóval próbáld meg az életed úgy élni, és úgy bánni vele, mint egy becses ajándékkal.

Olvasd el ezt a cikket!

[link]

Istenem, őszinte részvétem! Elsírtam magam a soraidon. Nekem is az öcsém az egyik legfontosabb dolog az egész világon!

Sajnos én nem tudok neked tanácsot adni, de lehet, hogy egy szakember sokat segíthetne! Nem azért , mert "bolond" lennél, hanem, mert egy egy nagy trauma!

Tiszta szívemből kívánom, hogy újra teljes, vagy legalábbis hasonló életet tudjál élni!

Részvétem.

Látszik a soraidból, hogy mennyire szeretted, szereted a testvéredet és Ő ezt tudta is!!

Nem szabad, hogy lelkiismeretfurdalásod legyen, az öcséd ennek nem örül szerintem. Odafentről figyel és vigyáz rád és azt szeretné, hogy boldog legyél és tovább lépjél.

Egy barátom ezt fényeztette a sisakjára:

Gépparipa, Izmos Titán...

Nyergében Halni, Múlni-Tán

A kor romantikája lesz,

Hisz halálvágyók kora ez!

És kerítő ez a hatás!

A lét ma vészes vágtatás.

Ez a barátom 1 éve hagyott itt minket, azt hiszem mondanom sem kell, hogy motorbaleset. Én is mindig elérzékenyülök ha róla van szó, időnként meglátogatom a sírját, beszélek hozzá. Szerintem idővel jobb lesz, próbáld meg elfogadni, hogy többé már nem érintheted meg de mindig veled van, mégha nem is látod akkor is. Sírd ki magad ha szükség van rá, beszélgess a szüleiddel, barátaiddal de semmiféleképpen sem tartsd magadban mert az nem tesz jót!

24/L

Egyébként az a szám pedig nagyon szép amit az egyik válaszoló linkelt :(

Az elsőnek az utolsó bekezdése baromság, a többi rendben. A gyász feldolgozásához minimum 1 év kell. MINIMUM! Nincs iylen ,hogy a tudatalattidnak meg kell értenie, meg már túl keleltt volna magad tenni. Az emberi érzések ennél sokkal bonyolultabbak, de csak az épelméjűeknél és ebből is az érzelemben gazdag embereknél.

Nekem is van csöém, szerencsére nem motorozik, de isten mentsen, hogy valami történjen avval a kis p*csfejjel. :) Gyerekkorom legjobb barátja az öcsém. Az ő haverjaival haverkodtam, akkor mindig együtt játszottunk.

Kérdező, idővel lesz csak jobb. Csinálgatod a dolgod, néha álmodsz vele, soakt gondolsz rá, ez nem baj. Néha mérges vagy rá, néha nem. Ez mind-mind természees érzés. Mikor lesz jobb? Lehet hogy soha. Apám unokatestvérének a bátyja halt meg fiatal felnőttként (27 éves volt) és apám unokatestvére a testvére halálát nagyon nehezen dolgozta fel... most kapott egy szívrohamot 53 évesen, az a trauma nagyrészt közrejátszott ebben. Ilyen az élet sajnos. :(

Hiszek a túlvilágban, és abban is, hogy ott a "lények" vagy inkább lelkek tudják, hogy mi történik itt a földön.

Előfordulhat, hogy visszajön, megszületik valahol kisbabaként, de sajnos nem fogod tudni, hogy ő az. Esetleg valamiért nagyon fogsz szeretni egy kis kölyköt a rokonságban vagy ismeretségi körödben, és lehet, hogy ő az.