Gyászidő alatt (közeli hozzátartozó, pl. szülő vagy testvér elvesztésekor) nem mehetek el haverjaimmal társaságba, koncertre, ide-oda? Egyáltalán meddig tart a gyászidő?

Vannak íratlan szabályok a gyászidőre. Ezekkel nem kell foglalkozni..

Csak arra ügyelj, ne sértsd meg senki gyászát.

Mindenki úgy gyászol, ahogy tud, és akar.

Ma már kevesen tartják a fekete ruhát. Elvileg "gyászév" van.

Társaságba elmehetsz, klasszikus koncertre is, de monjuk rockkoncert az elég gáz szerintem, meg egy hétvégi zenés/táncos/ivós buli is. Persze nem mindegy, kid halt meg és mikor. Ha közeli hozzátartozó, szülő, testvér, vagy a párod, nem illik harsányan mulatozni manapság sem, egy ideig. De normális esetben, jóérzésű embernek nincs is kedve, igénye ilyesmire.

A ruháról az a véleményem, hogy akinek igénye van rá, hogy kimutassa a gyászát, az hordjon feketét, akinek nincs, az ne. A gyász alapvetően belül van, valahol a szeretet környékén.

Sajnos hamarosan én is ilyen helyzetben lehetek, és most azt gondolom, nem fogok bezárkózni a négy fal közé. Elmegyek barátokhoz, akik megértenek, folytatom a sportot, sulit, beszélek emberekkel, akikkel szeretjük egymást. Van már megvéve jópár komolyzenei koncertre jegyünk, azokon is ott leszek. És egy utazást is beterveztünk az őszre, csak ketten párommal, nem mondom le azt sem egyelőre.

Mulatozáshoz nincs kedvem, gusztusom se lenne, de azok a csendes, feltöltő, felemelő "szórakozási" formák, amiket egyébként is kedvelek, jól fognak jönni, hogy kicsit eltereljék a figyelmem, megpihentessék a gondolataim.

Egyébként úgy látom, nyűgnek érzed az egészet.

Ha az nem visel meg, hogy elveszted valakid, akkor miért aggódsz azon, mi illik és mi nem?

Egyik ismerősömnek az apja halt meg, pénteken volt a temetés, vasárnap már fehérben mászkált, kb. két hét múlva meg meg már nyomult a Balaton Soundra. Hát nekem furcsa volt nagyon...

Amúgy szerintem manapság már nem is nagyon vannak tisztában az emberek azzal, hogy mennyi a gyászidő, meg van ilyen is, hogy meddig "kell" teljes gyászban, meg félgyászban mutatkozni, meg milyen is az pontosan stb. de igazán ezt már nem sokan tudják, inkább annyi, hogy hiába mondják, hogy mindenki másképp gyászol, szerintem akkor is ferdén néznek az emberek arra, akinek meghal az anyja és két hét múlva ciklámenben várja a tesóját az állomáson, vagy két hét múlva már megy agyon bulizni magát valami fesztiválra. Megy az élet tovább meg minden, de akkor is olyan fura, hogy valakit ennyire nem visel meg a szülő/testvére halála, hogy vidámkodik tovább, mintha sose lett volna..

A vidámkodás és a ruhahordás közt azért nagy különbség van. Nem mindenki rendelkezik akkora fekete ruhatárral, vagy annyi pénzzel, hogy megoldja. A Balaton Sound az durva, de hogy miben megyek ki az állomásra a nővérem elé, hát nem tudom...

Régen egyszerű volt a helyzet, általában 1-2 váltás ruhája volt az embereknek, az is rendszerint sötét színű, és általában az egyiket vagy mindkettőt feketére festették. Az akkori ruháknál ezt meg lehetett csinálni, bírta a szövet.

Hát igen, mit sem ér a gyászidő, ha téged nem érdekel a hozzátartozód halála, mint azt láthatjuk. Menj, ahova akarsz, csinálj, amit akarsz, de ha neked a halálesetnél fontosabb az, hogy megtartsd az öltözködési stílusod, magadról állítasz ki bizonyítványt.

Sajnállak, hogy ennyire nincsenek érzéseid.