Nem szunik meg a szeretet?

Ez elo szokott fordulni sajnos. Nehany parnal csak idoszakosan. Ugy ertem egy idore jobban szereti vagy szeretik a szulok a gyereket, mint egymast. Altalaban az anyaval szokott elofordulni, hogy egy ideig csak anyakent tud gondolkodni, eloterbe helyezi a gyermeket, de annyira, hogy a ferj teljesen hatterbe szorul. Nem minden ferj toleralja ezt jol.

Nalunk ugy volt, hogy nagyon imadtuk egymast, mielott jott a baba. Nagyon terveztuk, teljes szivunkbol akartuk. Tobb eve voltunk mar egyutt es tobb eve egyutt is laktunk. (Nem vagyunk hazasok) Terhesseg alatt is imadtuk egymast, talan meg ra is tett egy lapattal a gyermekvaras orome. Aztan megszuletett a kislanyunk, imadtuk nagyon. Viszont eszrevetlenul kozenk "furakodott". Nem vettuk eszre, de kihalt a szenvedely. Foleg reszemrol. Csak a gyermekre koncentraltam. Szerettem ugyanugy a paromat, de megis kicsit hatterbe szorult. O turelmesen vart. Megvarta, mig kibabazom magam, mig levalunk kicsit egymasrol a gyerekkel. Aztan minden visszatert korulbelul a regi kerekvagasba...persze mar mas, mert harman vagyunk, de a leheto legjobban figyelunk egymasra, nehogy barmelyikunk is hatterbe szoruljon. Majdnem 2.5 eves a kislanyunk, tervezzuk a kistesot.

Szerintem sok mulik a feleken. Ha kicsit turelmes az apuka, anyuka meg hamar visszater a regi kerekvagasba, akkor mukodnie kell a gyerekvallalas utan is a kapcsolatnak. Hogy kesobb a gyerek miatt megromolhat e a kapcsolat, azt meg tapasztalatbol nem tudnam megmondani. De bizonyara kesobb is elofordulhat. Ha problemas a gyerek, beteg, viselkedesevel van baj kozossegben, iskolaban nem jol teljesit, rossz, cigi, bandazas, drogok, ital, kimaradas sulibol, szokes otthonrol...ezek a problemak eloidezhetik, hogy tobb figyelmet igenyel a gyerek, es ekkor megint csak eltavolodhat egymastol a ket szulo. De ezeket ha egy csapatkent, osszefogva probalja meg megoldani a ket szulo, talan meg erosebbe is teheti oket.

A gyermek, csecsemo, semmikepp nem tehet rola, ha szulei kapcsolata megromlik "miatta".

A szeretet nem egy olyan dolog, hogy x mennyisegut tudsz adni masok fele, es ha tobb ember kerul koreidbe, akkor tobb fele osztodik az x mennyiseg. Szeretetbol akar vegtelen sok is lehet, ha egy csalad 18 tagu, akkor mind a 18-ra jut eleg szeretet, es nem szeretne senki senkit jobban, ha csak 6-an lennenek.

A szeretet osztható, és végtelen. Nem fogy el.

Nem úgy megy, hogy van egy bizonyos mennyiségű szeretet a szívedben, és minél több ember kerül az életedbe, annál több felé kell osztanod.

Kizárt hogy a születésed miatt változott meg a szüleid kapcsolata. Ennek más oka van. Hogy mi, azt csak ők tudják, de tuti hogy nem miattad van.

A gyermeknevelés körül nagyon sok probléma abból fakad,ha az édesapa "kimarad" a nevelésből. Azok a nők akik nem sajátítják ki a csemetéjüket,hanem különböző programokkal bevonják a férjet is a gyereknevelésbe ott nemcsak a gyereknek lesz jobb a helyzete. Az egy dolog ha a megoszló szeretet nagyobb része arra irányul aki magatehetetlen,de a fiúk nagyon ügyesek tudnak lenni:a babafűrdetésben,ringatásban,némelyik apukának olyan kisugárzása van rögtön elalszik a kisgyerek.Ha az édesapa nem tud hozzánőni gyermekéhez,akkor miért várnánk el,hogy nagyon jó szülő legyen? Ez az időszak kiválóan alkalmas arra:a szülők egyeztessenek milyen nevelési elveket hoztak magukkal és szeretnének megvalósítani.Az is gond lehet,ha a férj egyáltalán nem akar részt venni a család életében!

A nők nagy része megváltozik amikor felnő a gyermeke. A korábbi teendők megszűnnek és a klimax kor beköszönte soknak megterhelést jelent.Ilyenkor becsülendő az a férfiember aki a nehézségeken átsegíti párját. Nem szeretnék senki zsebében nyúlkálni,de a szüleidnek "beleférne" az életükbe egy-két színházi előadás,jó könyvek,filmek,utazások,az édesapádtól néhány szál virág akár ünnep hiján,vannak olyan barátaik akik jó hatással vannak rájuk,a kirándulások nem kerülnek sokba..Azt gondolom ez egy átmeneti időszak az életükben és ha tolerálni tudják egymás érzéseit,akkor ismét visszatalálnak egymáshoz.

Mi tudatosan válalltunk gyereket és tudtuk azt is hogy 3-4évre le kell mondanunk azokról a dolgokról amit közösen szeretünk csinálni.Volt nehéz időszak is,de mikor érezzük hogy baj van leülünk megbeszélni a dolgot.

A családi életünk nagyon jó,kettesben keveset vagyunk de ez változni fog ahogy idősodik a gyerek.