Aposom szerint a fiunk egy 'korcs' pedig csak egyszer latta. Mikor fogadja mar el?

Valószínűleg én sem rajonganék a helyzetért és egyáltalán nem tetszene, csak én nem mutatnám.

Az emberek nem egyformák, a lányom nem én vagyok, más az ízlése. Ha boldog veled akkor kutya kötelességem elfogadni a helyzetet és a közös gyermeketeket.

Amelyik szülő erre nem képes az szégyellje magát.

csak hozzatennem a mar leirt valaszomhoz, hogy szerintem a születes egy csoda - valami megtörtent, ami normalisan nem törtenik, egy igazi csoda született hozzatok. Spiritualisan aki ilyen nagy feladatot vallal, az többet is erhet el, tehat "nagy jövö" elött all. (En mar csak tudom!:))

Meg az is fontos, hogyha igy all hozza aposod, akkor egyelöre probaljatok elfogadni igy, es csak a töletek telhetö legjobbat tegyetek, föleg a hozzatok született angyal eletere figyeljetek mostantol, tegyetek szeppe az eletet!

Sok szeretetet, eröt a felnevelesehez, es sok boldogsagot mindharmotoknak!

19.14

Én nagypapám sem volt hajlandó engem soha még csak megnézni sem, mert nem értett egyet azzal, hogy a fia kit választott feleségének.

Sajnos van ilyen. Én éveken keresztül könyörögtem minden családtagomnak, hogy hadd ismerjem meg a nagypapámat (kicsi voltam még, olyan 8 éves körül kezdtem, és olyan 15 éves koromig tartott ez), és persze akkor még senki nem mondta el, hogy a papám miért nem akar igazából látni. Csak később tudtam meg, addig csak "nagyon elfoglalt", meg "elutazott" volt...

Most már nem él, de én a mai napig sajnálom, hogy így alakult. Nem tudom, ő megbánta-e valaha, hogy nem látta az unokáját...

Az ok az volt, hogy édesanyám roma származású, és ő (apukám apja) ezt nem tudta elfogadni.

A lényeg a lényeg: sajnos nem biztos, hogy megenyhül, de ez a világ legnagyobb butasága, amit ezzel elkövet! A családban mindenki veszít emiatt, és a gyerek sem fogja később érteni, mint ahogy én sem értettem. :(

Kívánom nektek, hogy oldódjon meg a helyzet!

Szerintem semmi probléma azzal, hogy te fekete vagy, a kisgyerek meg kevert! Egyébként meg a kevertek a legszebbek, tényleg. :)

Ha az apám ilyet mondana a gyerekemre, nem szeretném többet látni. A lányának az ember nem mond ilyet. A kisfiatok ha tetszik neki, ha nem, az ő unokája. Annyira megbántana ezzel, hogy mégha bocsánatot is kérne, nem tudnám elfelejteni, és nem engedném oda a gyereket hozzá, akkor se, ha akarná.

Nem hiszem, hogy később el tudja fogadni. Volt 9 hónapja, hogy feldolgozza, hogy az unokája félvér baba lesz és nem sikerült.

Legyél a feleséged mellett, mert nagyon rosszul eshettek neki ezek a szavak az egyik olyan embertől, akinek feltétel nélkül szeretnie és elfogadnia kéne.

Off:

Annyira jó lenne ha végre befejeznétek ezt a rasszistáskodást, fogjátok már fel, hogy nem mentek vele semmire. Szerintetek a kérdező, a gyereke vagy bárki más tehet arról, hogy milyen színű? Nem hiszem, ez van. Sokszor sokkal értelmesebbek mint ti... és a szín amúgy sem számít.

On:

Csak nehezen fogadja el, hogy a lánya talált valaki mást akivel boldog és -gondolom- jobb a kapcsolata mint az előzővel. Csatlakozom az előttem lévőkhöz, hogy idővel belenyugszik, vagyis normális esetben így kéne történni. Nem igazán tudtok mit csinálni, ez a saját hülyesége. Hidd el, fog ő még könyörögni nektek.

Sokan irtak, hogyha meggondolna magat, ezutan mar "csakazertse" engedd a gyerek közelebe...stb, en ezt nem javasolnam. (Ez amugy eleg gyerekes reakcio, ugyanugy, mint most a nagyapa reakcioja...)

En is hasonlot eltem at, mint aki utanam leirta a törtenetet (a lepontozott), de engem nem tiltottak töle.(Mivel engem anyam sem akart, nemcsak a nagyapam, es ezt mindketten ereztettek is velem.) A nagyapam "csak" nem szolt hozzam, vagy morgott, vagy direkt bantot mondott neha, de gyerekkent megelni ezt teljesen mas dolog, mint gondoljatok! Egy gyerek ugyanis "okosabb", atlat a lenyegen, erzi, ha megbantjak, de azt is tudja, hogy ö nem tehet rola, csak a felnött "nem olyan okos". Ez egy benyomas, es persze ilyenek helyett lehetne szep is egy gyerek elete, de ezzel megis lehet elni. Akkor a gyerek tudni fogja, hogy az ö nagyapja ilyen.

Ugyanakkor, a masik agon a nagyapamat sosem ismertem meg (mivel ö allitolag letagadta apamat), es ez a hiany sokkal jobban faj! Nem tudom megmagyarazni, csak erzem, hogy tudnom kellene, honnan szarmazom, es ez faj. Nem tudom, hogy apunak volt-e mas testvere, vannak-e ott unokatestvereim...stb, tele vagyok kerdöjellel es ez mar sosem fog kiderülni. Ezert összehasonlitva a 2 nagyapat, en azt javaslom, hogyha barmikor nyitni probal, akkor hagyjatok. Nem muszaj "szeretni", kedvelni, de a lehetöseget meg kell neki adni, megpedig a gyerek erdekeben!!

Arrol nem is beszelve, ha mondjuk tiltjatok, mint az elöttem a törtenetet leiroval törtent, es mondjuk közben meghal a nagyapa, mi van, ha a gyerek egyszer elkezd ketelkedni? Ha azt gondolja, "talan nem is volt olyan rossz", "talan ha megismer, meglagyitottam volna a szivet", de a szülei tavol tartottak töle?!

19.14