Meddig lesz ez így? Mit kéne tennem?
A legjobb haverom olyan (volt) mintha testvérem lenne. Egyik este elindultunk egy buliba de nem értünk oda. Én vezettem, ő mellettem ült és magyarázott, aztán már csak annyira emlékszem hogy valahol az út szélén nézünk egymásra és valaki beszél. Akkor nézett rám utoljára, gyakorlatilag megöltem. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy mindennek fordítva kellett volna történni mert ő volt az ártatlan. Sok időbe telt mire nagyjából összeszedtem magam de gyakran álmodok a balesetről és ahogy rámnézett, sokszor nappal is eszembe jut. Volt olyan, hogy minden nap azt álmodtam ezért minden nap kimentem a sírjához és beszéltem hozzá, talán jobb volt ey kicsit. Elfelejteni nem fogom de néha félek aludni mert már nem bírom, olyan mintha minden egyes nap átélném azt az éjszakát. Miért van ez? Mit tegyek?
24/F
Sajnálom.
Szerintem nem feltétlenül fontos pszichológushoz menni, talán az is segít ha baráttal, rokonnal beszéled meg a dolgokat. Persze ha nem segít akkor kérj segítséget olyantól, aki ért hozzá.
A gyásznak egészséges esetben megvannak a fázisai, amin szépen lépésről-lépésre átmegy az ember. De ez tényleg kb egy év. Így, hogy esélyesen van benned önvád is, komplikáltabb. Szerintem is szakember segítségét kéne igénybe venned.
Beszéltél valakinek erről a másfél év alatt?
"Egy pszichológus mit tudna csinálni? Nem hiszek benne"
Ha nem hiszel benne, akkor valóban nem fog tudni segíteni. Ez nem olyasmi, amiben hinni kell. Megpróbálni kell, a te érdekedben. Nem gyanakvással, de nem is hiú reményekkel bemenni hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!