Ti mit reagáltatok volna erre, ha a fiatok ezt mondja nektek?

11 éven keresztül a bátyus volt a középpontban.

és pont a kamaszkorában kikerült onnan, ráadásul mindjárt kétszeresen.

meg ugye minden kamasz nehezen viseli a babákat.

pont most jönne el az a kor, amikor tudna már velük mit kezdeni - de nem az ő korosztálya a két öcsi, az tuti.

az anyagi részére tényleg az a válasz, hogy fiam, eddig jó volt - most meg ha valami pluszban kell, elmehetsz dolgozni, elvégre elég nagy gyerek vagy már.

Azt, hogy megszeresse a két kicsit - nem fogod tudni erőltetni.

Plusz csak egy sejtés a részemről, de nem lehet, hogy a két kicsi és az egy nagy apja nem ugyanaz? Mert ugye innen már egészen más lenne a felállás, hogy miért is nem szereti őket...

Azt pedig, amit valaki írt - soha ne mond a gyerekednek! (hogyha téged vetettelek volna el... kezdetűt.)

Tudom le leszek pontozva, de nagyon nem izgat.

Szóval. A már megszületett gyermeknek minden szülő szeretne megadni mindent, gondolom a te fiad is megkapta azt ami tőletek tellett. Aztán kap 2 kistesót, aminek az az ára, hogy az életszínvonala esik.

Az én álláspontom az, hogy ha több gyermeket vállalok, ne a már meglévő "rovására" menjen.

Valószínűleg a te fiad is így gondolkozik. Meg tudom érteni, sajnálom.

Én csak annyit mondanék neki, hogy jó lesz akkor, amikor ti már nem vagytok és még sincsen egyedül a világban.

Nekem ez a gondolat sikerült elfogadtatni a húgom.

5:"Az én álláspontom az, hogy ha több gyermeket vállalok, ne a már meglévő "rovására" menjen. "

Kérdés, hogy az ő esetében mit jelent az, hogy a "rovására" szült az anyja. A kérdező csak annyit ír, hogy "rosszabbul" megy nekik.

Mert ha a kilakoltatás fenyegeti őket és napi szinten éheznek, akkor tényleg nem kellett volna erre plusz gyereket szülni.

Ha csak annyi a gond, hogy nem jut neki okostelefon, nyaralás külföldre és márkás új ruha, akkor fogja be a száját.

hát, az utolsónak még lehet igaza - csak az a baj, hogy nagyon nagy a korkülönbség ahhoz, hogy ezt most valós megoldásnak lássa a kamasz...

Sejtem erre a mondatra a válaszát: "persze, nem leszek egyedül, lesz kiről gondoskodjak - én már rég dolgozni fogok, mikor a pö*csösök... még suliba járnak"..

de egyébként egy jobb pillanatában tényleg abszolút helyénvaló válasz lehet, hogy nem mindig leszünk mi sem melletted, idővel meghalunk, és akkor jó ha vannak testvéreid, akikkel kölcsönösen támaszkodhattok egymásra.

persze további előfeltétel, hogy ne legyen olyan testvéred, akivel kölcsönösen tojtok egymás fejére....:)

Meglepődnék, hogy van egy nálam egy évvel idősebb fiam.

16/L